farkasszemet néz velem
a holdtalan éjjel
ma sem csináltam semmit
viszont azt ügyesen
körbejártam magamat
apró részletekben
újra felfedeztem azt
ami régen hever
bennem csak nem akartam
tudomásul venni
hogy jusson másnapra is
egy kis adrenalin-
szint háromszor az egyben
oltári nagy terhek
várnak a felütésre
6 hozzászólás
Szia Emese! 🙂
Tán nem kéne ennyire mosolyognom, de feldobott a versed. Nagyon tetszik, ráadásul találtam benne olyan gondolatot, amit ma különösképpen magaménak érzek:
"ma sem csináltam semmit
viszont azt ügyesen" :)))
Azért megtaláltam a komolyságot is, de most az említett két sor bennem mindent vitt.
Jók a felütéseid! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!:-)
…hogy is mondják, s nem is rosszul: sírva megyünk…..:-), kár a benzinért.
Köszi gondolataidat!
/ma vhogy többet csináltam a semminél, alább hagyott a káNiKula:-)))/
Emese
Nagyon tetszett az önvizsgálatod, ezt a fajta monotóniát, visszafojtottságot megélni se,m semmi, és te kiválóan hoztad elénk. A vers szóhasználata könnyedebbé, ugyanakkor nagyon őszintévé tette a meséjét, örömmel olvastalak.
aLéb
Igen, a semmibe is jól bele lehet izzadni, olyannyira hogy már a szürke is tarka, tiritarka.
Köszi aLéb.
Kedves Emese!
A versedről ahogy olvastam rögvest eszembe jutottak azok az idők, amikor én sem csináltam semmit – főként munka után itthon – és szaladt minden. De nem érdekelt, mással voltam elfoglalva. Szépen írtad le, ahogy magadat vizsgáltad belül ahelyett, hogy érdemi cselekvést hajtottál volna végre. Valóban kellenek ilyen időszakok az ember életében. Gratulálok a vershez, érdekes és sokatmondó. Üdvözlettel: Szilvi
Kedves Szilvi!
A lélek alakítja, formálgatja az "érdemi cselekvéseket", az anyag világát.
Köszönöm gondolataidat.
Szeretettel
Emese