Szeretem a tejet.
Reggel, mikor felkelek
kis bögrémben vár engem.
Megegyezünk. Én egykettőre
lenyelem -mármint a tejet – ő meg
hófehér bajuszt fest nekem.
-De fess! – mondja
nagymamám, éppen
úgy festesz, mint
egykoron nagyapád.
Én ekkor nagyon
büszke leszek,
s kérek a nagyitól
még egy jó csésze
habos tejet.
Érzem, hogy nagyapa
tekintete végigsétál
a reggeli fényben.
4 hozzászólás
Kedves Mesako!
Aranyos, vidám gyermekvers. Sajnos, az az igazi "fehér bajuszos", habos házi tej már csak kevés helyen fellelhető. A bolti pedig csak némi illúziónak felel meg. Soraidban boci illatú tejecske rejtőzött. Köszönetem érte!
Szeretettel: Zsóka
Kedves Zsóka!
Tudod, hogy még hol lehet találkozni a "fehér bajuszossal" ?:-), az "önműködő" gépeknél, friss, igazi hamisíthatatlan házi. A bolti az már csak lila 🙂
Köszi gondolataidat.
Szeretettel
mesako
Kedves Emese!
Én meg a gyermekverseidet szeretem!
szeretettel-panka
🙂
Köszi Panka.
Szeretettel
Emse