Fiú a téren

Láttam egy fiút a téren,
a könyvsátrak mögött feküdt
a szoborcsoport talapzatára
dőlve. Részeg volt vagy
szomorú. Megitattam,
megetettem, édesanyja
voltam, megsimogatta
a kezem. Azt mondta, olyan
jó a kezem, azt mondta,
biztos valami angyaljárás van,
úgy vetődhettem ide.
Szemében összetört tükör,
csillogtak a könnyek.
Magára hagytam.
Biztos hozzászokott már.
Fél óra múlva visszamentem,
hűlt helyén félig rágott
szendvics a szalvétán.
Belémhasított, hogy
elfelejtettem megkérdezni
a nevét.