összedőlt a házam
kőből rakott rostja
szakadt fércnek tűnő
elgyengülő borda
biztos lábon álló
bizonyosság voltam
fekszem most a porban
kiütött a holnap
Kedves Edit!
Tökéletesen leírtad a földrengést.
Az egyénit.Sajátodat!
"biztos lábon álló
bizonyosság voltam"…nem is olyan régen
ezt éreztük!
Megemlíteném itt is amit egy másik hsz-ban
írtam,hogy mindig is léteztek ´földrengések´
csak messze tölünk…és annak igazí súlyát
csak azok ´messze tölünk´érezték!
Most mindenhol ´földrengés´van…lehet
megtörténik,hogy belátjuk,ha egy közülünk
szenved,mindannyian szenvedünk!
5 hozzászólás
Kedves Edit!
Tökéletesen leírtad a földrengést.
Az egyénit.Sajátodat!
"biztos lábon álló
bizonyosság voltam"…nem is olyan régen
ezt éreztük!
Megemlíteném itt is amit egy másik hsz-ban
írtam,hogy mindig is léteztek ´földrengések´
csak messze tölünk…és annak igazí súlyát
csak azok ´messze tölünk´érezték!
Most mindenhol ´földrengés´van…lehet
megtörténik,hogy belátjuk,ha egy közülünk
szenved,mindannyian szenvedünk!
Nagyon jó írásodra gratulálok:sailor
Igen, ráng a föld gyomra és okádik. Sajnos. Durva voltam? Durvák voltunk, ez azért is van.
Kedves Edit!
Rövid tömör, lényegre törő a versed, igen van, hogy kiüt, de nem hagyjuk magunkat!
Szeretettel: panka
Így igaz Panka! Hajrá!
Így igaz Panka! Hajrá!