Elmém sötétkamráját magamra zártam,
nem nyithat rám, csak a kósza gondolat.
Mint fotós, ki vár a bíbor félhomályban,
úgy ülök a törtfehér lámpafény alatt.
Szavak a papíron – lélek a tükörben.
Az ihlet apránként zárt sorokba szédül.
Ezernyi összegyűrt negatív köröttem –
s csak pár kép marad, mi versbe szárad végül.
14 hozzászólás
Kedves Netelka! Nagyon megfogott a versed, ahogy összehasonlítod a fotós és a saját alkotásodat, az valami fantasztikus. A 2. vsz 2. és 4. sora fantasztikus, eszméletlenül jók a megfogalmazásaid! Tetszik!
Andika, nagyon köszönöm, jól esett az elismerésed Neti
Kedves Erika!
Nagyon jó a vers,gratulálok.
Köszönöm, kedves Santiago Neti
Nagyon jó megközelítés!
Remekül versbe foglalva,
szinte életre kel a kép,
mikor az ember elolvassa!
Gratula!
Köszönöm, kedves Félix
Jaj, ez már megint fantasztikus! …
…
…
Gondolkodom, mit is írhatnék, mi emeljek ki, de annyira …nem is tudom. A metaforák, a hasonlat, a… minden!
Felemelő volt olvasni, köszi.
Poppy
Elkényeztetsz, Poppy, de nagyon jól esik. Köszönöm!! Neti
Kedves Netelka!
Először olvaslak, de nem utoljára.
Gyönyörűen írsz!
Eszméletlen milyen költői képeket használsz…
"zárt sorokba szédül" "versbe szárad" Nagyszerű!
Gratulálok!!
sosem.
Nagyon örülök a véleményednek – köszönöm :))
Kedves Netelka!
Ajánlották korábban, hogy nézzek be Hozzád… jól tették, és én is jól tettem, hogy benéztem.
Kellemesen megkomponált alkotás (ahogy a cím és a tartalom összeolvad). Többet nem is mondanék…
… talán csak annyit, hogy sajnálom, hogy korábban nem olvastalak (pedig én is elég régóta tagja vagyok az oldalnak). De pótolom a lemaradást!
Köszönöm az élményt!
Üdv:
medve
Kedves medve Nagyon örülök, hogy jöttél – igazi öröm tudni, hogy még olvasgatjátok a verseimet. Sajnos, egy ideje kerül az ihlet (mondhatni évek óta), így legalább ez az örömöm megmarad, hogy időnként rátaláltok a korábbiakra Köszönöm!
Erika
Élvezettel olvastam. Nagyon tetszenek a költői képeid, igazán eredetiek.
Üdv.: Phoenix
Köszönöm szépen