Füstkarikákat eregetek
át rajtuk jovőbe merengek:
ott mesze,messze
valami dereng,
tarkán, a farkán
lebeg szivárvány,
álmok porlanak,
szines szirmokkal
újabbak nyíllanak
szivok,kifujom,
karika,karika,
ott messze
felhők is duzzognak,
könyű szellő szóra
rögvest szétoszlanak,
karika,karika,
ölelő karokba
fofoktól alélva
lerogyok,felállok,
karika,karika,
angyalok sikolya,
vérszívók kacaja
döng-
de nicsak,teremtette
messze,mintha:
KASZA lenne.
1 hozzászólás
Nem tudom. Nekem nem igazán jött be a merengés hangulata. Inkább egy pajkos vidám játékba éreztem magam belecsöppenni, ahol az utolsó három sor jól képen törölt. 🙂 És mond mi az a “fofoktól”?