1
Megindult a föld,
leszakadt az ég,
nehéz volt a teher,
de kértem még.
2
Bál volt a teremben,
táncolt a nép,
felvettem új ruhám,
de nem mondták, hogy szép.
3
Sötét, kormos világ,
bársony mögé bújt éj,
már alszik a lámpa is,
s bennem sincs fény.
4
Hátrahagyom a tegnapot,
a holnap sem érdekel
csak az a kis rigó az ablak alatt,
ki, talán, nekem énekel.
5
Egy pohár bor mellett,
tán önbizalmam is nő,
és észrevétlenül,
vállamra telepszik az idő.
6
Agyon nyom valami,
ólom ágyamban,
nehéz takaróm alatt,
üres minden gondolat.
7
Csak az éjszaka látja,
ha szemembe könny ragyog,
mikor elképzelem magamnak,
már nem ember, csillag vagyok.
8
Gondolkodom, a lét mit ér,
mit adnak, mennyiért,
olcsó, vagy drága, de fizetni kell,
hogy mi lesz holnap, már nem érdekel.
11 hozzászólás
Kedves Harcsa!
Szomorú hangvételű de szép a versed! Van, hogy így érez az ember, de mindig jön minden rossz után jó is. Ezt sosem felejtsd!
szeretettel-panka
Jók gondolataid, ezek beillenek a "modern nyugati haiku" fogalmának is. Nekem is van hasonló gyűjteményem, ide is föltettem azokat korábban.
Azonban jelztem bizonyos elütéseket, és hibákat, amiket jó lenne kijavítani. Íme:
Az 1. szakasz levégéről egy n-betű hiányzik. Az 5. szakasz első sorában a bór-t cseréld le bor-ra! 6. szakasz 3. sorában: "takarom" helyesen takaróm lenne! A 8. szakasz 3. sorvégén pedig a "kel" helyett "kell" kellene!
Ha el akarod kerülni a hasonló hibákat – elütéseket, akkor mielőtt föltennéd a verset-prózát, futtasd át a helyesírás ellenőrzésen, ahol aláhúzással jelzik a hibákat!
Üdözlettel: Kata
Nagyon szép csokor a gondolataidból…egy kicsit szomorú de nekem tetszik.
Szeretettel: oroszlán
Az ötödik tetszik nagyon, s nem azért, mert éppen kortyolgatok egy pohárka kellemes száraz vörösbort, miközben itt olvasgatok. Sokszor elmerengünk, nem is árt az…
Szeretettel:Selanne
Kedves Panka, Kata, Oroszlán, és Selanne!
Köszönöm, hogy olvastátok.
Kedves Kata!
A hibákat javítottam. Köszönöm az észrevételedet.
Üdv: harcsa
Kedves Harcsa!
Hiába a dallam, igen megrendítő sorok ezek…
"Úgy kellene egy új hit, új remény,
s némi emberséges bizalom,
nem ennyi, mocskos szenny halom!"
Ez pársort juttattad eszembe az egyik írásomból!
Szeretettel olvastam remekedet!
Tünde
Kedves Tünde!
Köszönöm, hogy olvastad, és a szép idézetet is.
Üdv: harcsa
Szia!
Nem túl "feldobós hangulatú" a versed!
Egyedül a negyedikben csillan fel egy kis "fény".
Hidd el, az, hogy egy kis rigó az ablak alatt Neked énekel, néha sokkal többet ér, mint egyéb földi javak. Ha pedig Te észreveszed azt az éneket, akkor az égvilágon semmi nincs veszve! 🙂
Gratulálok a vershez!
Gy.
Kedves Gyömbér!
Köszönöm, és igazad van.
Üdv: harcsa
Kedves harcsa!
Nagyon szépek és szomorúak a gondolataid… A madár énekét én is szeretem:)
Szeretettel gratulálok írásodhoz, viszont ehhez az érzéshez nem… Lyza
Köszönöm kedves Lyza.
Örülök, hogy olvastad.
Üdv: harcsa