Green

Paul Verlaine/ 1844-1896/

Íme, gyümölcsök, virágok, lombok és ágak,
szívem is köztük, csak néked tartogatom.
Fehér kezeddel ne taszítsd messze a vágyat,
legyen szép szemednek kedves ma hódolatom.

Beszitált a hajnali harmat, úgy siettem,
kristálycseppje korai széllel ül homlokomon.
Hagyd fáradtságom lábaidnál kipihennem,
ábrándos álmoktól űzött, tán megnyugodom.

Engedd, hogy fejem duzzadó kebledre hajtsam,
csókjaid visszhangja éled, ha értem üzensz;
Engedd, csillapodni jó viharom magadban,
s aludnom egy keveset, ameddig te is pihensz.

2009-09-11

Fordította: Koosán Ildikó

Green

Voici des fruits, des fleurs, des feuilles et des branches
Et puis voici mon coeur qui ne bat que pour vous.
Ne le déchirez pas avec vos deux mains blanches
Et qu'à vos yeux si beaux l'humble présent soit doux.

J'arrive tout couvert encore de rosée
Que le vent du matin vient glacer à mon front.
Souffrez que ma fatigue à vos pieds reposée
Rêve des chers instants qui la délasseront.

Sur votre jeune sein laissez rouler ma tête
Toute sonore encore de vos derniers baisers ;
Laissez-la s'apaiser de la bonne tempête,
Et que je dorme un peu puisque vous reposez.