Bárszékből tákolt
ágyon
terül el magányom.
Mindent mit akarsz,
itt kapod meg
jó áron.
Nyiló ajtón
idegen lép,
tessék,
vegyél csecsebecsét.
Nem veszek.
Nem vesztem meg.
Árulok.
Alkoholt,
nikotint,mi oldja
a hangulatot.
Magányra mutass
kábulatot.Azt
keresd ott a
második asztalon.
Eladónk már oldalog.
Jöttem mert
küldtek,
bánatra irt itt találok.
Ez a hely testvér,
gyógyuló bánatod,
ki vele mit kérsz
mit adhatok?
Mid van mi szivre
ajánlott,kergeti a
pirt arcomról?
Itt a csemege
neve:fekete.
Merészen ajánlom
űzte minden gondom.
Kérem,de nem hiszek
benned.
Kisérletezem.
Botladozom
jól ismert utakon.
Zsebemben a szer,
neve:fekete.
Kezemben tartom
a felhőket,zúgó
viharok házak felett.
Alattam hegyek.
Látnátok…
hogy érkezem.
4 hozzászólás
Kedves Péter, kis fényt azért látok!:)
Gondolkodom a Griffmadaradon…, sas szárnyakkal, oroszlán testtel, mitológiai állatnak mondják, sosem találkoztunk vele, de a művészetben mindig visszaköszön,
s ami érdekes, olyan helyeken élt, ahol a madár sem járt. Kopár, sziklás hegyoldalakon. Ez átjött versedből is!
Jó a versed, grat!:)
Köszönöm szépen.
Hm, hát érdekes (olvastam az alattam szólót), de nekem ez egész mást mondott a versed. Persze, lehet hogy én látom rosszul, de én azt láttam a versedben, hogy vki menekül a valóságból mindenféle szerekkel, és az "utcai botladozást" griff-szárnyalásra cseréli….de azt hiszem ez csak pillanatnyi megoldás. Lehet, hogy félreértelmeztem a versed-ha igen,bocs. Az első szakaszában tetszett a "párbeszéd",
cselekményesebbé tette a verset, az utolsó 6 sor is nagyon szép, "kezemben tartom a felhőket"- ez nagyon jó.
H.
Köszönöm hogy olvastok.Azt gondolom hogy úgy van rendjén ha mindenkinek mást jelent egy-egy vers.Az nem is lenne jó ha mindenki meg magyarázná hogy mire is gondolt amikor meg irta a versét.Én sem mondom el.De örülök hogy be inditotta a fantáziátokat a Griffem.