Gyertyák fénye világítja arcom.
Meghatottan nézem lobbanásuk,
S érzelmek vihara dúl lelkemben.
Gyertya és könnycsepp ég bennem,
Szeretteimért gyúltak a gyertyák.
Gyertyák, melyek csonkig égnek,
S látványuk fájdalommal tölt el.
Apró fények, melyek átölelnek újra,
Szívemben a jégcsap olvadni kezd.
Enyhül tán a fájdalom, a szorítás,
Mire a gyertyák csonkig égnek!