Kit megálmodtál egyszer magadnak,
Hajad selymével kösd le a párod!
Források mentén nimfák kacagnak –
Hínár karokkal rája tapadnak…
S ha soká késel, majd nem találod.
Tárd ki karod, míg hófehér, hamvas,
Bontsd le hajad, míg hullámos ében.
Irigy vénekre csak sose hallgass!
Majd jön a bánat, a rút, unalmas,
Majd jön a bánat még idejében.
A szerelemben nincsenek évek,
A szerelemben csak csókok vannak.
A szerelemben jaj a fösvénynek!
A szerelemben csak azok élnek,
Kik szerelemből mindent odadnak.
Gyóni Géza
Memento
Wenn über ihn träumst, musst du es halten,
mit deinem seidigen Haar binde ihn fest!
An Quellen entlang den Nymphen lachen –
mit Seegras Armen bleiben dran haften,
‘d wenn zu spät kommst, findest nicht mehr im Nest.
Reich die Arme, schneeweiß und betörend,
öffne die Haare, die langen, wellige Schwarze.
Auf neidischen Greis musst du niemals hören!
Bald kommt der Kummer, die hässlich stören,
bald kommt der Kummer, die Pechwarze.
In der Liebe gibt es kein Ewigen,
in der Liebe, gibt es nur noch Küssen.
In der Liebe wehe den geizigen!
In der Liebe leben nur derjenigen,
die aus Liebe alles verschenken müssen.
Fordította Mucsi Antal- Tóni
1 hozzászólás
Kedves Tóni!
Szeretettel gratulálok, a németből fordított versed nagyon tetszetős.
Nyílván nem csak tetszetős, de én – bár tanultam diákkoromban németet – de lassan el is feledtem…
Üdvözlettel: Kata