2024. május 21., kedd
    Véletlenül
    Új írás létrehozása Fórum Üzenőfal
    elmélkedés

    Ha kell…

    Rozán EszterSzerző: 29 hozzászólás1787 megtekintés

    Ha kell, hát elmegyek, siránkozzék a szikkadt völgy,
    vagy mégis maradok, szelíden hív egy kedves tölgy,
    kihalt a táj, csak a vízesés hangja szól alant,
    megsebzett költő, csendesen pihen karján a lant.
    A múzsák emlékét benőtte sűrű, vad moha,
    az édes élet eltűnt, minden sötét, mostoha.
    Ki harcosnak született, soha nem adhatja fel,
    bár elbukik néhányszor, mindig új életre kel.

    az élet szép
    nem álomkép
    minden pillanata való
    örök igazságról valló

    Megosztás

    29 hozzászólás

    1. Zágonyi Mónika

      Ez a vers – bár szomorú – engem nagyon megragadott. Én elképzeltem egy völgyet, ahol bár most még minden zöldell és gyönyörű a vízesés, de ha elhagyják, akkor lassan kiszárad, és csak egy-egy csepp víz csordul le rajta, mint a könnycsepp az arcon… El tudtam képzelni a tölgyet, ami még szép, tele van élettel, és azt sugallja, amit a versed utolsó része is, hogy érdemes folytatni, mert igenis van szépség bármiben… csak meg kell találnunk, és ez bizony rajtunk múlik… és fontos a kitartás.

      Nemcsak szép vers, a formája is érdekes… számomra olyan, mint egy fa, ami a gyökerével a földbe kapaszkodik, hogy túléljen, a lombja – vagy átvitt értelemben a "lelke" – pedig a magasba tör, csodálatos célok irányába akkor is, ha kiméri rá az élet a megpróbáltatásokat.

      Különösen széppé teszi a versedet az, hogy a természet elemeit használtad.

      Szeretettel: barackvirág

    2. Névtelen

      Kedves Rozália!
      Itt ha a svájciak ha tudnának magyarul. akkor azt mondanák az Inetelektusok a versedre"NON PLUSZ ULTRA", a mai fiatalok, pedit "MEGA COOL"
      Ha ilyen verseket olvasok, akkor mindig csak egy kérdés ami eszmbe jut: Toni, mit keresel te ezek a művészek között? És akkor vigasztalom magamat, Toni, hát befogadtak a virégos kertjükben, abban a kertben nem csak rózsa van, egy virágos kertben van büdöske is, mert másképp nem virágos kertnek, hanem rózsa kernek neveznék. És akkoröeülök, hoy itt vagyok.
      üdv Toni

    3. Névtelen

      Olyan szép elemzést nem tudok írni, mint Barackvirág, de nagyon tetszik (most már az első két sorral egyetemben is) a versed, kedves Rozália. A tartalom, a forma, a rímek összecsengése…
      Szeretettel: Colhicum

    5. Finta Kata

      Kedves Eszti!
      Mindig meg tudsz lepni valamivel. Most is ezzel a – valóban – formailag egy lombos tölgyfához hasonló verseddel, melynek nem csak külseje de a beltartalma is kiváló, különleges és tetszetős. Szépen csengenek a sorvégeken rímjeid.
      Szeretek olyan verseket olvasni – mint ez is, ahol betartanak minden szabályt még a formailag szabadon választottaknál is, ahol ízes magyar szavakból alkotják a szabályos mondatokat, ahol nem hiányzik a mondat elejéről a nagybetű, közben a különféle írásjelek segítik abban a olvasót, hol kell lélegzetet vennie, s a mondatok végén ott állnak a pontok is. Ilyen munkát kézbe véve, azonnal, szépen hangsúlyozva el lehet mondani első olvasásra is, a verset, akár nagyközönség előtt is. – Pedig sajnos, sokan nem értik, miért teszek megjegyzéseket ezek hiányára. – Ezért, amit itt is kifejtettem, mert így élvezetes egy verset olvasni.
      Szeretettel: Kata

    7. alberth

      Kedves Rozália!
      Csatlakozom Barackvirághoz! Még annyit tennék hozzá, a költő maradjon költő, ne adja fel soha! A múzsák úgyis megtalálják olykor, s ki elbukik, az felkel, s hirdeti mi szép, s mi igaz!
      Úgy legyen, ahogyan verseddel is üzensz! Tetszenek a szép rímek!
      Üdv.: Alberth

    Hozzászólás