Fekete álmok
fedelén ülnek,
sárgák és aranyak
langyossá hűlnek.
Hazugok, hamisak,
tarkón fog
ravasznak.
Hátán a lepedő:
rothadó legelő.
Paták, ha dobbannak
nincsen szív
koppannak
tárgyak az üresben
megöl, ha
táncba hív.
Őrült a forgatag,
jobb kézre fordulok
késem a levesben;
nem eszem
nem iszom.
Érzelmet nem keres,
értelmet nem talál.
Halánték
kért halál
Talán én
én talán.