mélyen megrendítette
idős életem
***
már nagyon régen
ismertem a szavakat
értelmek nélkül
***
boldogan élünk
gyér körülményekben de
nagy szeretetben
***
valóságot látva
a sorsom visszadobott
a rideg múltba
***
eszembe jutott
a boldog gyermekkora
koros létemnek
***
szerény élet volt
mázolt földes szobában
sok szeretettel
***
újra és újra
kérdezem quo vádis
homo sapiens