kedves Marietta!
Mint a Haiku láz kitörésének "okozója", csak annyit tudok mondeni nekem tettszenek a Haikuid, csak annyit, amit nekem is irtak, a haikuban, az iró saját személye tabú. A harmadik Haikud nem értem teljessen.(Vödrében halál) De csak próbálkozzunk tovább, hisz még én is csak tanulok.
üdv Toni
Szia!Vártalak:-))
Jaj nekem, tehát nincsen saját személy, aha, ezt értem!Illetve ezután így teszek.:-))
Azt nem tudom mikor lesz következő haiku ! :-))Tanulunk, hát persze míg élünk!Örülök neked mindig, és köszönöm a terelgetést!:-)
Szeretettel:Marietta
Azt hiszem, én értem a méhecskést is 🙂 mert én átvitt értelemben úgy értelmezem, hogy ugyebár gyűjti a virágport, és ha közben megcsíp engemet 🙂 akkor neki sajnos annyi…
Drágák…. ha valaki tanít, akkor érdemes megkérdezni tőle, hogy mi a FORRÁS 🙂
A Fórumon, a „Versek és Kritika” topikban írtam már arról, hogy igen, a klasszikus japán haikunál tényleg nincs saját személy. Viszont a modern nyugati költők, akik nem bírták annyira a kötöttségeket, ezen változtattak. Így aztán gyönyörű haikuk születtek ilyen módon… sőt… formát is bontottak olykor. Volt, aki továbbra is szabadversként írta, és volt, aki időmértékesen (Pl. Weöres Sándor), és így tovább…
FORRÁS 🙂 Terebess Gábor oldala, aki könyvet is írt a témában (utána tudsz nézni a neten az életrajzának, számomra hiteles; lásd, hogy a Te számodra is az-e 🙂 )
Piros levéltől vérző venyigék.
A sárga csöndben lázas vallomások.
Szavak. Kiáltó, lángoló igék.
Úgy fáj az élet!
Nyílt seb vagyok!
Fájnak a tárgyak!
Szeretettel: barackvirág
Ui: nyilván a haikuban is lenni kell költészetnek 🙂 sőt… abban csak igazán, mivel mindössze 17 szótag áll rendelkezésre 🙂 És… várom a további haikukat Tőled, mert szeretem a műfajt 🙂
Szia Mónika!
Először is , nagyon szépen köszönöm a hosszú soraidat.-)Igazán jól esik, hogy ilyen mélyrehatóan írsz a haikukról, példával fűszerezve.Tetszeni mindig is tetszett a tömörsége , a mély mondanivalója miatt.Vagy éppen azért mert tudni kell ezt művelni, nagyon.
Jól értelmezted a méhecskés haikumat:-)
Utána keresek a neten megadott címnek, és belekóstolgatok ebbe a világba.
Kosztolányi haikui is nagyon tetszenek amiket elküldtél, viszont ott az elsőnél a 17 szótagot bőven felülmúlja. Számolgatni kezdtem, mert kapásból többnek láttam.No ez vajon miért?Gondolom majd megtalálom a magyarázatot a szabályoknál.:-)
Írok még biztosan haikut mert izgalmas is , csak jöjjön az ihlet.:-)
Szeretettel:Selanne
Igen, a Kosztolányié felülmúlja a 17 szótagot, ami a klasszikus japán haikut jellemzi… Bocsánat, elfelejtettem odaírni, hogy ez a példa azt mutatja, hogy a modern nyugati haikuk írói a formabontók is voltak olykor 🙂 De ugyanezt látni fogod Szepes Mária haikuinál is.
Kedves Marietta!
Látod, hogy bevágott a haikud. És a hsz. olvasva, ismét tanultam valamit. A tanácsnál úgyanis, úgyanúgy mint a húsárúnál, nem árt, ha a hentest is ismered. Van itt egy német közmondás ami azt mondja: A sok szakács elfözi a kását. Nem tudom, mert fözni nem tudok, esetleg csak a vizet fetudom forralni a kávénak, és néha a feleségem forr a méregtöl, Ezért is vagyok mint férfi, a mai felfogás szerint Out, mert a mai férfi aki In, annak a Hobbyja a fözés kell, hogy legyen, de ha még meleg is akkor biztossan benne van. Ezek után én is merni fogok olyan Haikukat irni ahol, vagy ha még jól emlékszem, helyessen úgy mondják, amelyik az egyes személyben van irva,(Ez a megnevezés leheot, hogy nem stimmel) Én is azt mondom, csak próbálkozzunk bátran tovább, és akinek nem tettszik több szabadideje lessz, mert nem kell a mi Haikunkra hsz, irni.
üdv Toni
Toni!
Látom, igen!Hogy bevágott-e nem tudhatom?:-).Igaz minden szavad.Próbálkozzunk!Bizony, akinek nem tetszik több szabadideje lesz, mert nem ír hsz-lást:-).Tetszik a reagálásod:-))
Üdv:Marietta
Kedves Mariette!
Örömmel fedeztelek föl, rég' nem olvastam Tőled valamit. Érdekesek a rövid haikuid, s általában érdekes a haiku. Én is olvastam már utána, s bizony, a nyugatiak már szép verseket írnak ebben a formában, s nem ragaszkodanak az eredeti 5+7+5 szótaghoz, a nyugatiak mégis inkább rímesebbek.
Jelentkezz máskor is.
Szeretettel: Kata
Kedves Selanne!
Nem rosszak ezek elsőre. „Zivatari békák”-nál szótagfelesleg van. Én így írnám: "Zivatari bék (többes számban)"
Ne rémülj meg, ez csak hülye humor volt.
Grat. a.
Kedves Emese!
Nekem tetszetős az akinek nagy az egója.Ezek szerint talán nem is véletlen, érdekel a japán kultúra, az életvitel, egyáltalán minden tőlük.Ha látatlanban rákérdeznél hova szeretnék eljutni még, hát oda igen…Álom, s lehet az marad, de lehet azt kergetni nem igaz?:-)
A haiku amit írtál, igaz, és bár olykor csaló is lehet, de a becsület ha nem is ismerhető fel néha, él!A szegénység pedig sosem legyen fájó, a gazdagság megtalálható "odabent".Csak fel kell ismerni.
Szeretettel, és köszönettel a hosszú hozzászólásohoz:Marietta
Álmokat kergetni, nemcsak lehet, hanem kötelező:-)
A haiku, amit ide bemásoltam, nagyon "egyszerű" és tiszta, viszont
nem én írtam, hanem Basó:-), én "csak" megpróbálok azonosulni vele:-)
Szívből kívánom, hogy szerencsésen landolj álmaid országába.
23 hozzászólás
kedves Marietta!
Mint a Haiku láz kitörésének "okozója", csak annyit tudok mondeni nekem tettszenek a Haikuid, csak annyit, amit nekem is irtak, a haikuban, az iró saját személye tabú. A harmadik Haikud nem értem teljessen.(Vödrében halál) De csak próbálkozzunk tovább, hisz még én is csak tanulok.
üdv Toni
Szia!Vártalak:-))
Jaj nekem, tehát nincsen saját személy, aha, ezt értem!Illetve ezután így teszek.:-))
Azt nem tudom mikor lesz következő haiku ! :-))Tanulunk, hát persze míg élünk!Örülök neked mindig, és köszönöm a terelgetést!:-)
Szeretettel:Marietta
Szia Selanne!
Szépek ezek a haikuk 🙂
Azt hiszem, én értem a méhecskést is 🙂 mert én átvitt értelemben úgy értelmezem, hogy ugyebár gyűjti a virágport, és ha közben megcsíp engemet 🙂 akkor neki sajnos annyi…
Drágák…. ha valaki tanít, akkor érdemes megkérdezni tőle, hogy mi a FORRÁS 🙂
A Fórumon, a „Versek és Kritika” topikban írtam már arról, hogy igen, a klasszikus japán haikunál tényleg nincs saját személy. Viszont a modern nyugati költők, akik nem bírták annyira a kötöttségeket, ezen változtattak. Így aztán gyönyörű haikuk születtek ilyen módon… sőt… formát is bontottak olykor. Volt, aki továbbra is szabadversként írta, és volt, aki időmértékesen (Pl. Weöres Sándor), és így tovább…
FORRÁS 🙂 Terebess Gábor oldala, aki könyvet is írt a témában (utána tudsz nézni a neten az életrajzának, számomra hiteles; lásd, hogy a Te számodra is az-e 🙂 )
http://www.terebess.hu/haiku/
http://www.terebess.hu/haiku/szepesm.html
Folytatom!
És két szép haiku Kosztolányi Dezsőtől:
Piros levéltől vérző venyigék.
A sárga csöndben lázas vallomások.
Szavak. Kiáltó, lángoló igék.
Úgy fáj az élet!
Nyílt seb vagyok!
Fájnak a tárgyak!
Szeretettel: barackvirág
Ui: nyilván a haikuban is lenni kell költészetnek 🙂 sőt… abban csak igazán, mivel mindössze 17 szótag áll rendelkezésre 🙂 És… várom a további haikukat Tőled, mert szeretem a műfajt 🙂
Szia Mónika!
Először is , nagyon szépen köszönöm a hosszú soraidat.-)Igazán jól esik, hogy ilyen mélyrehatóan írsz a haikukról, példával fűszerezve.Tetszeni mindig is tetszett a tömörsége , a mély mondanivalója miatt.Vagy éppen azért mert tudni kell ezt művelni, nagyon.
Jól értelmezted a méhecskés haikumat:-)
Utána keresek a neten megadott címnek, és belekóstolgatok ebbe a világba.
Kosztolányi haikui is nagyon tetszenek amiket elküldtél, viszont ott az elsőnél a 17 szótagot bőven felülmúlja. Számolgatni kezdtem, mert kapásból többnek láttam.No ez vajon miért?Gondolom majd megtalálom a magyarázatot a szabályoknál.:-)
Írok még biztosan haikut mert izgalmas is , csak jöjjön az ihlet.:-)
Szeretettel:Selanne
Szia Marietta!
Nagyon szívesen 🙂
Igen, a Kosztolányié felülmúlja a 17 szótagot, ami a klasszikus japán haikut jellemzi… Bocsánat, elfelejtettem odaírni, hogy ez a példa azt mutatja, hogy a modern nyugati haikuk írói a formabontók is voltak olykor 🙂 De ugyanezt látni fogod Szepes Mária haikuinál is.
És jöjjön csak az az ihlet 🙂
Szeretettel: barackvirág
Köszönöm!:-))Kedves vagy:-))
Szép napot!:-):Marietta
Mindegyik haikud valami megdöbbentő meglepetést tartogat!
Gratulálok! Úgyesen bánsz a tömör mondanivaló adta lehetőségekkel! 🙂
Üdv.: Alberth
Szia!
Hurrá!! Feldobsz:-) Köszönöm!
Üdv:Marietta
Kedves Marietta!
Látod, hogy bevágott a haikud. És a hsz. olvasva, ismét tanultam valamit. A tanácsnál úgyanis, úgyanúgy mint a húsárúnál, nem árt, ha a hentest is ismered. Van itt egy német közmondás ami azt mondja: A sok szakács elfözi a kását. Nem tudom, mert fözni nem tudok, esetleg csak a vizet fetudom forralni a kávénak, és néha a feleségem forr a méregtöl, Ezért is vagyok mint férfi, a mai felfogás szerint Out, mert a mai férfi aki In, annak a Hobbyja a fözés kell, hogy legyen, de ha még meleg is akkor biztossan benne van. Ezek után én is merni fogok olyan Haikukat irni ahol, vagy ha még jól emlékszem, helyessen úgy mondják, amelyik az egyes személyben van irva,(Ez a megnevezés leheot, hogy nem stimmel) Én is azt mondom, csak próbálkozzunk bátran tovább, és akinek nem tettszik több szabadideje lessz, mert nem kell a mi Haikunkra hsz, irni.
üdv Toni
Toni!
Látom, igen!Hogy bevágott-e nem tudhatom?:-).Igaz minden szavad.Próbálkozzunk!Bizony, akinek nem tetszik több szabadideje lesz, mert nem ír hsz-lást:-).Tetszik a reagálásod:-))
Üdv:Marietta
Kedves Mariette!
Örömmel fedeztelek föl, rég' nem olvastam Tőled valamit. Érdekesek a rövid haikuid, s általában érdekes a haiku. Én is olvastam már utána, s bizony, a nyugatiak már szép verseket írnak ebben a formában, s nem ragaszkodanak az eredeti 5+7+5 szótaghoz, a nyugatiak mégis inkább rímesebbek.
Jelentkezz máskor is.
Szeretettel: Kata
Kedves Selanne!
Nem rosszak ezek elsőre. „Zivatari békák”-nál szótagfelesleg van. Én így írnám: "Zivatari bék (többes számban)"
Ne rémülj meg, ez csak hülye humor volt.
Grat. a.
Kedves Kata!
Köszönöm soraidat , jelentkezem máskor is:-)
Szeretettel:Marietta
Kedves Antonius!
Nem is vettem észre, csak így , amikor olvastam tőled a szótagszám többletet.:-)Köszönöm itt jártad!
Üdv:Selanne
Kedves Marietta!
Nagyon megfogott a haiku-áradatod! Ügyes vagy! 🙂
Szeretettel: Nairi
Szia Nairi!
Köszönöm szépen:-)
Szeretettel:Marietta
Edves Marietta 🙂
ezt én is értem, nagyon szép
szretettel
anikó
Kedves A nikó!
Köszönöm szépen, hogy olvastad írásomat!:-)
Szeretettel:Marietta
Nagyon szépek. Az utolsó háromban gyönyörű a nominalitás.
Az egojuktól a nagy japán mesterek sem tudtak teljesen elszakadni, lehet, hogy
nem is akartak.
" Eladtam viskóm
lesz, aki feldíszíti
lányok ünnepén " -Basó…haikuit olvasva sokat megtudunk életéről, útjairól, gondjairól.
Szegény ember volt és becsületes.
Szeretettel
Emese
Kedves Emese!
Nekem tetszetős az akinek nagy az egója.Ezek szerint talán nem is véletlen, érdekel a japán kultúra, az életvitel, egyáltalán minden tőlük.Ha látatlanban rákérdeznél hova szeretnék eljutni még, hát oda igen…Álom, s lehet az marad, de lehet azt kergetni nem igaz?:-)
A haiku amit írtál, igaz, és bár olykor csaló is lehet, de a becsület ha nem is ismerhető fel néha, él!A szegénység pedig sosem legyen fájó, a gazdagság megtalálható "odabent".Csak fel kell ismerni.
Szeretettel, és köszönettel a hosszú hozzászólásohoz:Marietta
Kedves Marietta!
Álmokat kergetni, nemcsak lehet, hanem kötelező:-)
A haiku, amit ide bemásoltam, nagyon "egyszerű" és tiszta, viszont
nem én írtam, hanem Basó:-), én "csak" megpróbálok azonosulni vele:-)
Szívből kívánom, hogy szerencsésen landolj álmaid országába.
Szeretettel
Emese
Most látom Emese, hogy még 2009-ben elfelejtettem válaszolni:-)
Landoltam nem régen, kicsit más volt az irány. Szerencsére nem voltunk a hírekben:-)
Szeretettel:Marietta