Az egyik örök kérdés-tartozni valahová, de hová?Azt mindenki érzi, hogy egyedül nem az igazi,legfeljebb egy ideig…Elgondolkodtatóak a soraid, az első része nagyon tetszett, nagyon igaz, én is minden reggel úgy kelek fel, hogy egy új nap kezdődik, ami még makulátlan:-) Tetszett az írásod!
H.
Az egész vers olyan egyszerű, ami nem baj. Viszont ebből az egyszerűségből kilóg az első sor (meg a farka a második sorban), mert e sokkal "költőibb" megfogalmazásban van, mint a vers többi része…és egy nagy frázis ez a sor…
Lehet, hogy jobban bele kellett volna merülni a hovatartozásba, mert (mindketten tudjuk, hogy) az nem ilyen egyszerű dolog. Viszont tetszik az léted/lényed napi újraértékelésének ötlete.
fura ez
kiültem ide a tornácra, rég írtam valamit
arra gondoltam, hogy van ez, mikor csak nézed az ismerős dolgokat magad körül, és nem nagyon tudod, a helyeden vagy-e, vagy egyáltalán, van-e helyed a világban, vagy csak mindig a feladatok határozzák meg az utaidat, szóval ilyesmi
egy szúnyog után kaptam, a klaviatúrát ütöttem meg végül valahogy aztán elolvastam a versed
kösz 🙂
4 hozzászólás
Az egyik örök kérdés-tartozni valahová, de hová?Azt mindenki érzi, hogy egyedül nem az igazi,legfeljebb egy ideig…Elgondolkodtatóak a soraid, az első része nagyon tetszett, nagyon igaz, én is minden reggel úgy kelek fel, hogy egy új nap kezdődik, ami még makulátlan:-) Tetszett az írásod!
H.
Az egész vers olyan egyszerű, ami nem baj. Viszont ebből az egyszerűségből kilóg az első sor (meg a farka a második sorban), mert e sokkal "költőibb" megfogalmazásban van, mint a vers többi része…és egy nagy frázis ez a sor…
Lehet, hogy jobban bele kellett volna merülni a hovatartozásba, mert (mindketten tudjuk, hogy) az nem ilyen egyszerű dolog. Viszont tetszik az léted/lényed napi újraértékelésének ötlete.
További sikeres alkotást!
Szia!
Valóban egyszerűen szép. A hovatartozás gondolata engem is foglalkoztat. Gratulálok!
Üdv
fura ez
kiültem ide a tornácra, rég írtam valamit
arra gondoltam, hogy van ez, mikor csak nézed az ismerős dolgokat magad körül, és nem nagyon tudod, a helyeden vagy-e, vagy egyáltalán, van-e helyed a világban, vagy csak mindig a feladatok határozzák meg az utaidat, szóval ilyesmi
egy szúnyog után kaptam, a klaviatúrát ütöttem meg végül valahogy aztán elolvastam a versed
kösz 🙂