Bár a tavasz zsongása zúg fülembe,
És már messziről hallom illatát,
De most még a zord tél csont-hidege
Jégvirággal díszíti a ház ablakát.
Rohanó emberek futják köreik
Mosolyra feszíti az ünnep ajkukat
Síró-görcsbe rándulva keresik
Szeretteiknek a drága holmikat.
Nem kell a bolti bóvli, kincsesláda!
Miért nem értik? Minden megvan már!
A fenyő légbe vegyülő zöld illatára
Megbolydult a föld, mint egy „ember-kaptár”.
Egy gyermek a hólepte padon ült le.
Kérdi, mi az ünnep? Mitől lesz áldott?
És figyelt, könnyesen átszellemülve
Pedig lelkében rég’ voltak válaszok!
Hó-függöny borítja hideg fátylát a tájra
Néptelen az utca, a vidám táj most halott.
Csontvelőig hatol a hideg szilánkja
S a gyermek szíve nem ver; vére megfagyott!
Ő már nem szagolja a tavasz virágát.
Zsenge kora csak álmot hordozott:
De a válaszokat nem ismerte meg a világ!
S a kis hírnök – ki tudta – már halott!
8 hozzászólás
Szia!
Megható sorok.Szépen írsz.
Szeretettel:Selanne
Kedves Selena!
Igazán köszönöm, a dícséretet… Bár megérdemelném!
Remélem, azért nem rontom el vele senki kedvét!
Tisztelettel: Éjkirály!
Kedves Éjkirály!
Csatlakozom az előttem szólohoz."Festve" írsz és így mindenkit el tudsz varázsolni.
Szeretettel:Hekaté
Drága Hekate!
A varázslat, az nagy dolog! Én még messze nem ütöm meg azt a mércét. ( Noha igyekszem). Szavakkal festeni olyan művészi szint, amihez még nagyon sokat kell tanulnom! Törekszek rá. Nagyon kedvelem azt, amikor valaki szinergiát használ, hogy megerősítse, vagy éppen komikussá, esetleg figyelem felkeltővé tegye mondandóját. Ha jól tévedek, akkor ez jelenti azt, amikor valaki más érzékszervével érzékeli a környezetet, mint amely szerve erre hivatott lenne… Kérlek, javíts ki, ha mégsem jól mondom!
Szerintem ettől még "festőibb" a szó! Köszönöm az értékelésed, és kitartó figyelmed!
Szeretettel: Éjkirály!
Meghatott a vers, szép költői kifejezésekkel. Érdekelne, hogy igaz történetet dolgoztál föl, vagy csak eszedbe jutott.
Üdvözöllek: Kata
Kedves Kata!
A történet sejnos igaz, bár éltem azzal az alkotói szabadsággal, hogy konkrétumot ne említsek; és ha a kérdés felmerült Önben, akkor ez sikerült is többé-kevésbé.
Sajnos nem azért írok így, mert jó lennék benne ( talán csak érzékem van hozzá), 90%-ban valóságon alapulnak írásaim. Remélem, azért nem szomorítottam el soraimmal!
Köszönöm, megtisztelő figyelmét! Jó TUDNI, hogy azért van, aki olvas is, és nem rejti véka alá gondolatait! Mégegyszer: Köszönöm!
Tisztelettel: Éjkirály!
Szia Éjkirály!
Üdvözöllek a klubban! Én sem azért írok, mert annyira költőnek érezném magam.
Általában nem is merek beleszólni senki gondolatmenetébe.
De most javasolok valamit. Nekem úgy lenne kerek, ha "mint ember-kaptár", a 4. vsz. utolsó sora megtöri a ritmust, "a gyermek hólepte padon ült le", szerintem így jobb lenne. Ne haragudj, bocsánat, nem kukacoskodok, de olyan szép és megható a versed, hogy csak gartulálni tudok hozzá, sajnos, hogy ilyen apropóból keletkezett!
Üdv: Kankalin
Kedves Kankalin!
Köszönöm az értékelést, és a kritikát is. Mivel Önnek igaza van – ellenőriztem – így szívesen javíton ki az Ön javaslata alapján írásomat alkalom adtán :))
Köszönöm, hogy írt.
Tisztelettel: Éjkirály!