lement már a nap a holt lelkeknek éjén.
Fény gyúl már mélyen a föld alatt
gyertyák festik meg az ódon falakat.
Zongoraszó csendül a messzi távolból
bús zene szűrődik a halotti kriptából.
Elkezdődik mindjárt a kárhozottak bálja
keringőt a Halál immár velük járja.
Fagyos kezét nyújtja nekem a zord,eleven Halál
s táncolunk, míg üres szívem mindörökre megáll.
4 hozzászólás
Amolyan emlékvers ízű,milyeneket licisek írnak egymás emlékfüzetébe.
sugárzik a versből a szürkeség. engem megfogott. nem tudom, hogy mi, de meg.
=)
üdv:dóri
Nagyon tetszett a versed, tele van érzelmekkel, a halálról igazán jó verseket lehet írni, bár sokan nincsenek oda az ötletért!
További kellemes alkotást!
Üdvözlettel:Mephistopheles
Furcsa…………….. a Halálról szól, de mégsem taszít. Valahogy "elfogadhatóvá" teszi a megváltoztathatatlant.
Gratula
Léna