Óh te költő ki néha
írsz halld meg dalom,
mert művedet várja
egy kinti sokadalom!
Versed mi elmédben
odabent fogan majd
olvassák odakint az
emberek boldogan,
ha a szó mit leírsz
szíveket megérint
a költészet műves
tanúsága szerint!
Tanulj meg bánni az
lsten adta szóval,
mint olyan, ki érti
bensők titkait, mert
a szó az mi szívek
ajtójára nyit! Tudd
mindenkor a szó oly
hatalom mi szívet kitár
vagy bezár! Te légy
az ki boldoggá teszel
sok embert, mert
örvendők lesznek
azok mind, kik szavad
szépséges szabad
valóságai szerint
értenek, s azokból
értelemmel, tollad
kedves igazából
erőt merítenek!