2024. december 27., péntek
    Véletlenül
    Új írás létrehozása Fórum
    elmúlás

    hantok

    HangaBy 7 hozzászólás1387 megtekintés

    szürkén gomolygó felhők közt látom Isten meggyötört arcát
    kétkedőn-kutatón keres valakit ki világi harcát
    még vívja esdeklő hangokon

    rám néz – én nyomorult-fájón halottaimra emlékezem
    s úgy érzem az ősz végső fény-nyögéseiben nem létezem
    csak lelkem libeg a hantokon

    Share.

    7 hozzászólás

    1. Artúr on

      Kedves művésznő! Bocsáss meg. Ez egyszer kekeckedem kicsit. Az "esdeklő hangokon" kifejezés nem illik oda, mivel egyvalakit keres Isten, ezért csak esdeklő hangja lehet, nem hangjai. Tudom, hogy a rím miatt kell, mert a második versszak olyan gyönyörűen fejez ki mindent. Mi lenne, ha inkább "hullámzó dombokon" vagy "sötétlő alkonyon" vívná világi harcát? Jó, ez csak az én véleményem, mert amúgy ez itt fenn ismét egy remek HANGA.
      Üdv.:-)))

    6. Névtelen on

      Fájdalomról szól, mégis gyönyörűséges!!!
      Nekem rendben van az esdeklő hangokon 🙂 El tudom képzelni, hogy egyetlen személy többször szólal meg, és különböző hangnemben… lehet például először szomorú, majd nyugodtabb, vagy feldúlt, majd beletörődő, stb., ugyanakkor a mondanivalója lényege ugyanaz. Ezen kívül így teljesen közhelymentes. Én így látom ezt 🙂
      barackvirág

    Leave A Reply