az ének mint a vér
a szájból már csak úgy
csordul ki lassan itt
néhány kanyart leír
aztán megáll lefagy
mutatja ez te vagy
bevégezetlen út
sokáig feketéll
lehetsz itt indián
lehetsz magyar talán
rezervátumban élsz
az ének akkor is
segít lázít tanít
az ének megmarad
az ének nem hal el
torkodból húzd ki bár
a lesből támadók
orvul kilőtt nyilát
míg érzed életed
a forrón csordulót
a lassuló csodát
az ének nem hal el
segít lázít kiált
az ének megmarad
feltámadsz harmadnap
és énekelsz tovább
5 hozzászólás
Kedves Zoltán!
A népművészet éneklő madara új jelentést kapott számomra a versed által. Legyél te táltos! " feltámadsz harmadnap
és énekelsz tovább"
Szeretettel.
Ylen
Kedves Zoltán!
Márciusban hallgatni fogjuk dalaid!
Örömmel!:) Ági
Köszönöm, hogy itt jártatok.
S a jó szavakat is!
Ági, márciusban nem halljátok dalaim.
Egy régi, csaknem 40 éves versmondó-estet újítottunk fel, azt hívta meg Győrbe a Hangraforgó.
Valamikor ősszel talán az én verseim is sorra kerülnek majd.
Most Domonkos István, Kányádi Sándor, Szilágyi Domokos, Ratkó József egy-egy versét fogom elmondani, összesen 45 percben, "Jönnek hívatlan is mind a hűségesek" címmel.
Március 4-én, 17 órakor, Győrben.
Szeretettel várlak! Pankát is. 🙂
Kedves Zoltán!
Ott leszünk, és hallgatni fogunk!:)
Szeretettel: Ági
Szia Zoltán! 🙂
Nagyon tudsz, és köszönettel tartozom azért, hogy olvashatom kimagasló szintű verseid.
Ez is gyöngyszem, és bár írásjeleket nélkülöz, annál nagyobb az élmény, hogy én tehetem ki oda mindegyiket, ahol érzem hiányukat. 🙂
Köszönöm, hogy olvashattam, de a bizalmat is, ami által én dönthetek a központozás terén.
Várom további versbe szedett, tartalmas gondolataid. 🙂
Szeretettel: Kankalin