Hosszú fűszálakon gyöngyķént görget
csepp-harmatot a szél.
Csüng levél tűhegyén napsugár,
szivárványt domborít eléd.
Benne látod arcodon a mosolyt, lélek-titkos
nyitott könyved.
Kitárt éned zsenge hajtás-semmi romlás.
Nagyon vigyázzad, mint csendes tavon ringó gondolát .
Messzire néző hegy-orom rejti el otthonom.
Hagyd, hogy ringassam én is álmodat!
Távoli földeken síró- elhívó lombos fák!
Éhezem hűs árnyatok,
jövök nemsoká, rám ti várjatok!
2 hozzászólás
Tetszettek kedves Barna a harmatcseppeid!
Üdvözlettel: Ica
Köszönöm szépen az olvasást és a figyelmed Ica. Örülök a tetszésednek. Üdv 😊