A Fény nincs se túl közel, se túl távol
– csak a tudomány hangoztatja, hogy az,
műszerei nélkül nem lehet igaz -,
országa lehet itt, vagy éppen bárhol,
mert ha az ember jól önmagára néz,
szíven üti a tudás, hogy a világ,
amiben létezik, nem ismer hibát,
benne minden öröktől fogva igéz,
s mégsem varázslat. Önálló létező.
Születünk, meghalunk, a sors hajóján
eljutunk egymáshoz, és a Teremtő
mindnyájunkat egyesével megszámoz,
miszerint nincsen különbség semmiben,
hiszen az ordas kötődik a nyájhoz.
17 hozzászólás
Kedves Eferesz!
Soraid nagyon elgondolkodtatóak, harmadik versszakod különösen megfogott.
Szeretettel:
A.S.N.
Kedves Anck Su Namun!
Köszönöm, hogy itt jártál, és elgondolkodtál soraimon.
Üdvözletem!
Szia eferesz!
Szonetted kezdete József Attila, A Kozmosz éneke szonettkoszorúját juttatta eszembe. Örülök, hogy Te is rákaptál a szonettre!
Formailag a tercinák rímképletébe tudok belekötni, hiszen a középső sorok nem rímelnek.
Azonban "Sonettare necesse est!" 🙂
Barátsággal: dodesz
Kedves dodesz!
Köszönöm, hogy belekötöttél, amit én hasznos tanácsadásnak tartok.
🙂
Most így sikerült.
Üdvözletem!
Szia Eferesz! Én jobban szeretem a szabad-verseidet, sztem az egyéniségedhez, csapongó gondolataidhoz, meghökkentő képeidhez jobban illik. Azon kívül a szonett az egyik legkötöttebb versforma, elég nehéz lehet belefoglalni a gondolatokat, úgy, hogy a mondanivaló ne sérüljön, illetve szabadon kifejezhető legyen. Persze a legnagyobbaknak sikerül, sikerült. Ki tudja, ők is hányat téptek össze, míg az, az egy remekmű megszületett.Tartalmilag most is sokat kifejez, elgondolkodtató vers! Üdvözlettel: én
Kedves Bödön!
Lehet, hogy én is összetöröm a gépet, és majd egy másikon remeket alkotok, vagy nem, de akkor…, és így tovább.
🙂
Köszönöm őszinte véleményedet.
A kötött formákkal most ismerkedek, mert szeretek játszani.
Üdvözletem!
Szia eferesz! 🙂
Már az előzőnél is jeleztem, hogy mennyire örülök annak, hogy elindultál a kötött formák felé. 🙂
Eddigi verseid alapján érettnek talállak arra, hogy komolyabb utazást tegyél a valódi élvezetek, kihívások felé.
Persze ez csak az én véleményem, de őszintén mondom, mert én is megéltem ezeket a lépcsőket.
Ez, valamint az előző a szonett tökéletes indulás. Hogy érezd az ízét, még mélyebbre kell menned.
Sokat utánajárást is hordoz ez magával, de azt gondolom, hogy akit egyszer elkapott ez a varázs, az többé nem szabadul, mert ki teljesedni általa. 🙂
A rímeken lehet gondolkodni, a terzinák konklúzióján is, illetve azok rímképletén.
Jó úton jársz, hát nehogy letérj róla, ezt parancsba adom! 🙂
Élvezettel olvastam itt, örülök, hogy megfertőződtél te is! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia eferesz! 🙂
Már az előzőnél is jeleztem, hogy mennyire örülök annak, hogy elindultál a kötött formák felé. 🙂
Eddigi verseid alapján érettnek talállak arra, hogy komolyabb utazást tegyél a valódi élvezetek, kihívások felé.
Persze ez csak az én véleményem, de őszintén mondom, mert én is megéltem ezeket a lépcsőket.
Ez, valamint az előző a szonett tökéletes indulás. Hogy érezd az ízét, még mélyebbre kell menned.
Sokat utánajárást is hordoz ez magával, de azt gondolom, hogy akit egyszer elkapott ez a varázs, az többé nem szabadul, mert ki akar teljesedni általa. 🙂
A rímeken lehet gondolkodni, a terzinák konklúzióján is, illetve azok rímképletén.
Jó úton jársz, hát nehogy letérj róla, ezt parancsba adom! 🙂
Élvezettel olvastam itt, örülök, hogy megfertőződtél te is! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Ez egy édes ragály.
🙂
Valóban sok-sok tanulnivalóm van még, de éppen ez a szép benne, hogy tapasztalhatok.
Köszönöm, hogy olvastál.
Szép estét!
😀 Nagyon tetszik az "édes ragály" szóösszetétel. Ha így érzel, lesz mit olvasnunk nálad. 🙂
Várom a következőt, de ne siess! Hagyd érni! Nem kell túl sokáig, de érdemes átgondolni egyszer-kétszer. Ezt csak azért mondom, mert sajnos én mindig elkapkodom, mivel nem tudok normálisan számolni, a várakozás és az idő pedig a halálom. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
A türelem rózsát terem!
🙂
Szeretettel: eferesz
Kedves eferesz !
Nagyon tetszett ez a versed is, szonettnek is kitűnő lenne, tartalmilag pedig komoly, ám varázslatos.
Szeretettel olvastalak: Zsu
Kedves Zsu!
Köszönöm!
Szeretettel: eferesz
Kedves FRSZ! Bocs' hogy rövidítem kimondhatatlan neved!
Valóban a szonett egy bámulatosan édes, néha fájdalmas gyönyör. Igazán szép, és jól sikerült a szonetted, s abba az egy sorba én bele nem kötök! Ami nagyon fontos, szerintem, a szonetteknél (s nálam mindenféle akár prózai, akár versírásnál), az, hogy úgy legyen szabályos, hogy mindig szép és érthető legyen, s a kínosan kiválogatott rímek ne tegyék érthetetlenné a mondanivalóját.
Én ezért kívánom neked őszintén, hogy továbbra is hasonlóan szép, és érthető szonetteket írjál.
Szeretettel olvastam: Kata
Kedves Kata!
Semmi baj, ami a nevet illeti, tényleg eléggé nyelvtörő.
🙂
Köszönöm szépen, hogy szeretettel olvastál, én pedig igyekszem ezután is érthetően fogalmazni.
🙂
Szeretettel: eferesz
Drága Kata!
A "kínosan kiválogatott rímek"-kel is lehet érthetően írni. Csak meg kell keresni a megfelelőt! 🙂
Szeretette: dodesz
Kedves Kata és dodesz!
De meg ám!
🙂