Hátranézek

Hat év árnyékából
nézek vissza,
s messze aláthatáron
látok
letünt századot.

Háboruk dúlták,
viharok zúzták,
vérét átkozott,letünt
rendszerek szívták.

Élt,
MI
élhetett,
halt
HALHATOTT,
élt MÍG élhetett,
halt
MINEK halnia kellett

volt kacaj sok
s voltak
sebzett zokogások,
voltak sötét vicsorgások
égre meredő gombák
altattak japán babát,
s dagadó mellén
lógtak hízó rákok

nem hátrált
ment,
hogy elérje a határt,
hogy akkor haljon meg,
mikor egy
új század születhet.

Született.

Hat év árnyékából
-e születés biztató-
de ez,csak…hajnal…!

Majd holnap:
kél,
vagy
huny a HAJNAL…!?