A Nap süt és az ég tiszta,
a fecskék lágyan dalolnak
és a fákról hallom vissza;
kékmadár jövőnk sorolja.
Oly kék kanyargó folyója,
mintha az égből folyna le,
várni kell a szél, hadd fújja
terhével el a felleget.
Rügy és levél megújhodik,
aranyozva szilfa lombját,
a régi fészek álmodik,
üresen várja madarát.
Minden az ifjúságról szól,
gyönyörük beteljesedve!
És omlik el az ég alól
az éjnek lágy gyengédsége.
Lány, ki e verset olvasod,
legjobb, ha léted élvezed
élvezd az édes illatot,
mert ó, azt nem mindig lehet!
Élvezd szerelmed, s a tavaszt,
a többit angyalokra hagyd,
mert megismered hamar azt,
ha a fészek üres marad!
HENRY W. LONGFELLOW – IT IS NOT ALWAYS MAY
The sun is bright,–the air is clear,
The darting swallows soar and sing.
And from the stately elms I hear
The bluebird prophesying Spring.
So blue you winding river flows,
It seems an outlet from the sky,
Where waiting till the west-wind blows,
The freighted clouds at anchor lie.
All things are new;–the buds, the leaves,
That gild the elm-tree’s nodding crest,
And even the nest beneath the eaves;–
There are no birds in last year’s nest!
All things rejoice in youth and love,
The fulness of their first delight!
And learn from the soft heavens above
The melting tenderness of night.
Maiden, that read’st this simple rhyme,
Enjoy thy youth, it will not stay;
Enjoy the fragrance of thy prime,
For oh, it is not always May!
Enjoy the Spring of Love and Youth,
To some good angel leave the rest;
For Time will teach thee soon the truth,
There are no birds in last year’s nest!