a halálommal
természet védő leszek
kis koporsó kell
***
le fogok fogyni
hogy koporsóvivőim
könnyen vigyenek
***
koporsom mellet
ne sírjon értem senki
csak testem halt meg
***
nem égetnek el
nem haltam meg hiába
élelem leszek
***
két elkorhadt léc
régen egy fakereszt volt
lassan hulladék
***
parlagfű között
darabokra tört váza
régen kiszáradt
***
olyan lesz sírom
mint az én életem volt
egy elhagyott domb
6 hozzászólás
Kedves Tóni!
Itt aztán van minden! Humor, igazság,Morbiditás. Egy szónak is száz a vége, nekem nagyon tetszik! :o))
Gratulálok!
Kedves Zsolt!
Köszönöm hogy a Haikuimat válaszra méltónak tartod, annak ellenére, hogy egy nagyon mély emocionális helyzetben jöttek létre,
üdv Tóni
Azért kell örülni az életnek Tóni amíg tart, mert egyszer meghalunk. Senki sem tudja mennyi ideje van.
Kedves Szusi!
Én tudom, Szusi. örülök is neki, (amikor tudok)nekem tiz éve már minden nap egy külön ajándék.
Üdv Tóni
Kedves Tóni!
Te azért vagy a világon, hogy nekünk legyél! Mi szeretünk, nem vagy elhagyott domb!!!
A haikud szépen megírt, tele igazsággal!
Bár én majd hamvasztást szeretnék, és a poraimat szórják szét. Ez olyan megnyugtató.
Legyen még sok szép haikud!
Szeretettel:
Nairi
Kedves Nairi!
Én mindig inkább annak voltam a pártfogója, hogy inkább legyen egy, aki, ha kell, még az asztal alatt is, megszoritja a kezem, mint százan akik, amikor fenn a dobogón állva, engem éljenezzenek. Ez így van rendjén, és igy is van jó. Remélem tudok még annyi Haikut írni, amennyit szeretnék, és az annyi, amennyit az olvasok tőlem szeretnének olvasni,
Köszönöm, hogy írtál, és
üdv Tóni