a vén tölgyfának
bölcs önérzetére vall
mély hallgatása
***
én mint cseresznye
egy schwarzwaldi tortában
érzem jól magam
***
én belőlem van
a finom almás rétes
a piros alma
***
mikor érek
mindenki a kertben van
és barackot szed
***
régen dísz voltam
minden paraszt udvarán
szólt az eperfa
***
én voltam mindig
a méhecskék kedvence
a fehér akác
***
erre a szilva
engem inni is lehet
ha már kifőztek
3 hozzászólás
Roppant aranyos!!!!!
Jó szemszöget választottál! Tetszik az írásod, a műved!!!!!
Szeretettel:
Nairi
Kedves Nairi!
Sok tétovázás után, mégis úgy döntöttem, hogy egy kis rendet csinálok az írásaim között, és saját magam is meglepödtem, mennyi van, és milyen nagy munka ez. Az egyik iskolakollégám otthon nyomda igazgató, és beszélgetés közben ő mondta, ha én az oldalakat nyomtatás készre elkészitem, akkor a többi már gyerekjáték. Most napok óta szedem össze a Haikuimat, és hihetettlen, eddig több mint ötven van, Hét Haiku, de egy vers is, cím alatt, ami magában is már több mint 350 Haikut jelent, nem is számitva az egyes Haikukat amit csak úgy írtam amikor valami megfogott. Lehet hogy a kérésednek is eleget tudok adni, és már most megigérem, hogy az első, ami ki lesz nyomva a tiéd lesz. de addig még sok minden fog történni.
Örülök, hogy írtál, és
üdv Tóni
Kedves Tóni!
Megtisztelő, nagyon köszönöm! Becses kincsként fogom őrizni és olvasgatni!!! 🙂
Szeretettel:
Nairi