Mint szélben gyertyalángot, két kezem között,
Viharban jelzőtüzét, a hajótörött,
Őrzöm mozdulatod, és hangod a szélben,
Mosolyod, szemed színét a tó vízében.
Ha egyszer véget ér és odavész minden,
S a nap is elvérzik fönt a hegygerincen,
– Hiába minden! –
Ott leszel, ha kezed nem is ér kezemhez,
Utolsó összetört szavam a Neved lesz…
16 hozzászólás
Jaj nagyon szép. A befejezés is gyönyörű!
Barátsággal Panka!
Kedves Panka!
Nagyon köszönöm megtisztelő értékelésed, kedves szavaid.
Üdv. a.
Kedves Antonius!
Versed fájdalmasan gyönyörű! Sikít belöle szerettünk hiánya.
Szeretettel:Margó
Margó kedves!
Köszönök mindent.
Üdv. a.
Kedves Antal!
Legyen majd úgy ahogy írod,ha eljön az időd.Addíg még írjál sok-sok szépet,mint ez itt..Gratulálok!
Szeretettel üdv:Vali
Valika kedves!
Próbálkozom, próbálkozom. Köszönöm szépen, hogy megtiszteltél.
Üdv. a.
Gyönyörű megfogalmazás
Köszönöm szépen.
Kedves Antonius!
Megint egy olyan léleksóhaj ami sok ember fájdalmát hozza felszínre. Remélem fikció. Mert Téged ismerve nagyon tökéletes áttérzéssel tusz megírni szomorú szívfacsaró érzeteket.
Gratulálok "magányos" versedhez.
Judit
Kedves Judit!
Köszönöm szépen, hogy időt szakítottál rám.
Üdv. a.
Szia!
Csodálatos vers, igazi költőiség lengi át az egészet.
Szeretettel: Eszti
Kedves Eszti!
Aranyos vagy.
Köszönöm. a.
Kedves Antonius!
Azt gondolom, az ember csak akkor tud írni ilyen fájdalmasan szépen valakihez, ha tiszta érzésekkel kötődött hozzá.
Ez a gyönyörű vallomás elgondolkodtatott. Lesz-e valaki, aki az én nevemmel költözik egy másik dimenzióba? Nem hiszem. Ám nekem van egy név, de csak akkor fogom kimondani.
Köszönöm, hogy figyelmeztettél erre!
Hálás szívvel!
Hamupipő
Én pedig köszönöm, kedves Hamupipő, hogy ismét ellátogattál hozzám.
Kedves Tőled.
Üdv. a.
Kedves Antonius!
Szép és szívből jövő érzésekről írsz. Egyszerűen és szépen. Ez tetszik nekem.
Üdv: Ági
Köszönöm Ági a figyelmed, kedves szavaid.
Üdv. a