Az érzéki csalódás furcsa bugyraiba
Lelhető a téveszthetetlen makula.
A kis folt, a szépséghiba. Ami tesz éretté?
Ki tudja ezt, ha már kiült szemem pillái közé?
Onnan tátong sok értetlen szemre,
Kik észrevételei nem valók kedvemre!
Kik butasága érthető talán, nem érthetetlen,
De csodálkozásra való okom végtelen…
Miért nem látják a gerendát
Szemükben, vagy erdőtől a fát…
Nézőpont kérdése: nekem jó vagy rossz?
Hogy ily világban vagyok én az gonosz.
Mert nyilt a szemem, nagy a pupillám,
Nem üt kezem, nem iszom a vodkám.
S békét választok hányás helyett,
Nem kúrvaanyázok gyerekek mellett.
Ez hát a bűnöm, ezért bújkálhatok,
Hogy éljek egy szeretettel teli
Elfogult világot…
…
A világot, mely ered őseinkből;
Tudásukból, művészetükből …
Irányitásukból kinőtt, borzalommá,
Természettől távoli Civilizácóvá!
Kik bölcsek tanait szeretetről meg nem fogadják,
Zengve az " ember Minden felett " buta ódát,
Vesznek körül minket, irányítanak, pusztítanak
Az emberiség javáért minket kitaszítanak!
Ki a világból, ki a mindenből, minden éjjel.
Nappal is pusztulásba, az időnk végzetébe.
Mivel a romlott ételt is kihányja az ember,
Tudjuk ám sorsunk: a Föld sem bottal ver!
[Ha majd időm és energiám úgy engedi, írok ehez egy cikket, ide is linkelem. Nincsenek azért ilyen radikális, keserű álláspontjaim. De majd… Összehozzuk minden földi jóval:) -tudomány, környezetvédelem, talán egy kis filozófia, de azzal csak óvatosan bánok majd :)]
1 hozzászólás
Várjuk azt a cikket! A vers egyes részletei utat találtak hozzám, úgy értem, hogy tetszettek is formailag meg értettem is (remélem) amiről szól. Ilyenek: 4-5. versszak egészében, és a hatodikban az irányításukból kinőtt borzalom fordulat. A többire is jó, csak most nem tudtam átérezni, ezért azokról inkább most nem is írok. Talán majd máskor. (Ha meglesz a cikk 😉 mondjuk.)
Üdv
Zsázsa