Hová lett a Holló? Rég hallottunk róla.
Mi van a sajtjával és hol van a Róka?
Felesleges dolog, száz vég az egy szónak,
hát utána jártam az erdő lakóknak.
Ében szín madarunk panasszal van teli,
Lakhelyét a hársfát jelzálog terheli.
Alig tud fizetni az erdei banknak,
Elszaladt az ára az alpesi franknak.
Vörös hősünk sem tud sehová se jutni,
egy választása van, csak a földön futni.
Nincsen már odúja és nincsen munkája.
Reményvesztettségtől csapzott a bundája.
Nem csak kettejüknek van hasonló gondja.
Ki él az erdőben, mind a rosszat mondja.
Néhány jómadárnak, csak a sok-sok százból
adatik meg most, a földi mennyországból.
És a problémának van még több jogcíme,
piszkálják a hollót, mert sötét a színe.
A vörös bundásnak gyűlik a bűnlista,
színe miatt mondják: Biztos kommunista!
Nyomorúságában egy-két erdőlakó
nem tudja mit beszél, az elméje fakó.
Kisállatok hada megy fejjel a falnak,
lefelé csak rúgnak, míg fölfelé nyalnak.
Mi folyik itt kérem? – Kérdené Aesopus. –
Hogy lett ily keserves témájú ez Opus?
Változtak az idők, változott a rendszer.
A kapzsiság ellen ma sincsen ellenszer.
Másiknál egyenlőbb némely állatfia.
Furcsán van itt űzve a demokrácia.
8 hozzászólás
Hú, a mindenit, ez nagyon jóóó! Telitalálat!
Mélységesen sajnálom szegény állatokat.:)
Üdv. Ida
Hát bizony, sajnálatra méltó sors az Övék. Köszönöm a figyelmedet!
Nem szeretem az állatmeséket, mint tanmeséket, de versed már szinte direkt aktualitása miatt a közepétől fogott meg igazán.
üdvözlettel: Cal
Én ennek örülök, hogy most kivételt tettél.
Köszönöm a figyelmedet!
Nagyon aktuális a versed, tetszett:)
Üdv: Klári
Örülök, hogy olvastad, köszönöm!
ilyen világot élünk, és nem biztos hogy jobb lesz legalább is mostanság, tetszett.
A remény hal még utoljára, az egy szívós hal fajta. 🙂 Köszönöm a figyelmedet.