Kitartom tenyerem a hópelyhek alá.
Ez éj – ez éjre visszavonja önmagát.
Vártam bizony, oly mély-nagyon s annyikor,
hogy végtelenből küldött bájban elrendelj.
Mutasd hát utam: mozdulatod.
Ajtómtól ajtódig juttass. (nyomokra tértem) ……
……………….
Most! -: ez valóságos. A holnap: ámít.
Csend fokozzon csöndet: tartson.
Merülni,
érezni,
kedvesem
(kizárólagosan, szenvedélyesen!)
: Együtt az évszakokba költözködhetünk.
Ölszirom-teljesedni! Én-mederben: buzgón apadni!
Tél-jövendő Télközép: lőn, Egek!
Parázsfám, visszavágylak…………………..