Húsz év

Húsz év. Ennyi csak. Két szó. S rengeteg
más: érzések, emlékek… emberek,
akik ebben szerepet kaptak, a
vad sodrásban… mint a Niagara,
úgy hömpölygött el húsz év mellettem,
s úgy hagytak el, akiket szerettem.
Jöttek újak, s jönnek majd ezután
is, mint a víz és az évek: bután
és kéretlenül áradnak felém
(talán azt se tudják, ki vagyok én):
közömbös arcok, fura emberek.
S néha olyan, aki viszontszeret,
néha jön, aki velem marad és
kivel könnyebb a gyász, a felejtés.
Igen, jönnek, ők számítanak csak:
a hamvakból kelt főnixmadarak.
Húsz év… húsz tavasz tanította meg:
minden végben ott bujkál a kezdet..