Harminc éve nem hányod a rímet,
ma is siratnak a lányok, a hímek,
bőg ólon és fészeren át
marhalevélbe sírt szerenád,
a nemzetnek hangyát és tücsköt adtál,
bolhát, amely már nem kokettál,
általad lett teknős és fóka móka,
Aesopusnak érted fordított hátat a holló és a róka,
és örökké hálás, hogy lett végre neve
a monoton ügető teve.
Ott gyűlik ma össze nálad
valamennyi megírt állat,
itt vannak a borzok, nercek,
(a szú valahol máshol perceg),
búsan totyog egy pár kacsaláb.
Persze eljött a Mézga család,
még tisztán a lőporszagtól
Flinstonék a kőkorszakból,
és nem zokogva, bár volna mér’
jön Ludas Matyi és Hófehér,
ki bölcsességet tudott sokszor
átadni, jön Bubó doktor,
hogy kötött bábuk is felkeressék,
javíthatatlan Mekk Elekség,
s már harminc éve Pesten itt él,
eljöttek ők is,
mert Te vittél
Madáchnak
Macskákat…
Mennyi dal, vers, és konferansz.
Harminc év. Lám, hogy elrohansz,
mégis előttem itt szalad
száz lényed, mint egy filmszalag,
rímeid, sok bölcs mondatod
múltból, jelenből holnapot
formált, és látod, meg sem értem,
ki pihen ott kinn, Farkasréten.
Most mint ki verstanból levitézlett,
saját szavaddal megidézlek:
„Rég elhunyt, de ma is élő
Romhányi,
a Nagy Mesélő…”
41 hozzászólás
Remek megemlékezés. Jobb se kell! Gratulálok hozzá.
Köszönöm, Norton.
aLéb
Szuper! Méltó a "nagy előd"-höz! 🙂
Már a negyedik sornál rájöttem, kiről van szó! 🙂
Gy.
Köszönöm, Gyömbér! 🙂
aLéb
Már a címe az 🙂 és alatta pedig hatalmas, ha élhetek ezzel a szóval. Nagy gratulációm!
Marietta
Örülök, hogy észrevetted, Marietta, köszönöm szépen a véleményedet.
aLéb
Szia aLéb! 🙂
Szerintem jó ötlet volt, hogy megörökítetted Romhányi József kivételes szellemét, mert mindannyian nagyon sokat kaptunk tőle. Gyermekként, avagy félig felnőttként, de sűrűn találkozhattunk vele.
Ami nagyon tetszik, hogy a saját stílusod ötvözted az övével, ettől még értékesebb számomra ez a vers.
Amiket felsoroltál, azt az utókornak is ismernie kellene. Én ebből a szempontból megrögzött ósdi vagyok, szeretem azokat az értékeket továbbadni, amiket én is kaptam. 🙂
Nagyon tetszett a vers, méltó Romhányihoz, és méltó a Költőhöz, aki itt aLéb. 🙂
Élmény a versed, mint mindig! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Köszönöm szépen a véleményedet, Kankalin! Tudod, mi döbbentett meg leginkább? Az idő… 30 éve nincs közöttünk…
aLéb
Tudom. Kiérződik a versből ez a döbbenet, el is gondolkodtam azon a harmincason. Azt hiszem, elég rendesen elfutnak az évek, ráadásul el is aprózzuk az időt, így a szilánkok méginkább szétfröccsennek. Félelmetes a folyamat, egyre többet gondolok erre.
Talán söprögetni kéne a szilánkokat, vagy nem tudom…
Egy biztos: beletetted magad elég rendesen. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Vagy az idő apróz el minket, Kankalin… nem tudom… Persze hogy beletettem, nem is lehet másként. Örömmel olvastam az eszmefuttatásodat, köszönöm, hogy visszanéztél!
aLéb
Kedves Aléb!
Szép megemlékezés a nagy rímhányó Romhányiról.
Szeretettel gratulálok: oroszlán
Köszönöm szépen, oroszlán.
aLéb
Annyira, de annyira jó!
"Ilyet" is csak Te tudsz. Örömmel jártam Nálad!!!
Zsike, más is tud :-). Nagyon köszönöm a látogatásodat, örömmel láttalak.
aLéb
Ez igen! Zseniális!
Üdv:
Millali
Millali, köszönöm az elismerésedet!
aLéb
Nagyon jó és méltó.
Az első négy sornál arra gondoltam, hogy "ó, de romhányis a stíl", s hamarosan láttam, hogy nem véletlenül.
Szuper vers.
Andrea, köszönöm, igyekeztem a címmel is, reméltem, hogy a szavak összeolvasásával már kiderül :-). Megtisztelő a véleményed, köszönöm!
aLéb
Kedves aLéb!
Csodaszép megemlékezés!
Üdv:sailor
Sailor, köszönöm a véleményed.
aLéb
Kedves aLéb!
Szeretnék gratulálni a versedhez, igazán stílusos és méltó megemlékezés ez a nagy "rímhányóról".
Minden jót: C.
Kedves C, nagyon köszönöm az elismerésedet. Bennem ma is utolérhetelen az a könnyed, ugyanakkor mögé tekintve jó humorú, de mélyen emberi tartalom, illetve ezek összessége, ami Rohányi verseit jellemezte.
aLéb
Kedves aLéb!
Stílusban és tartalomban is méltó megemlékezés Romhányiról.
Szeretettel gratulálok a versedhez!
Üdvözlettel: Zsóka
Köszönöm szépen, Zsóka.
aLéb
Kedves aLéb !
Nagyszerű ez az alkotásod.
Méltó megemlékezés a "Nagy Mesélő" előtt !
szeretettel gratulálok: Zsu
Örülök, ha így érzed, Zsu, köszönöm.
aLéb
Rímeid a nagy rímhányóéival vetekednek:) Csodás felüdülés itt időzni:) Ugyanakkor elgondolkodtató a versed, mert az embernek minduntalan szembe kell néznie az elmúlással…
Klári
Köszönöm, hogy itt jártál, Klári!
aLéb
Én most nem elemzem, ami jó az jó. Szép dolog, hogy versben így megemlékezel róla!
szeretettel-panka
Köszönöm szépen, Panka!
aLéb
Méltó ez a rímbe szedett megemlékezés.Csak gratulálni tudok, ez a legtöbb. Csillagot is adnék de arról már rég leszoktam. sok-sok piros pont, gratulálok!
szeretettel üdv:Vali
Fontos, hogy tetszett, Vali, örülök, ha úgy érezted, méltó megemlékezés. Köszönöm a látogatásodat.
aLéb
Drága Béla!
Tetszik, hogy nem a szomorkás, szívbe markoló féle emlékezést választottad!
Azt hiszem így beszédesebb!!! 🙂
Remek írásodhoz gratulálok!!!
Szeretettel olvastalak: Tünde
Köszönöm, szépen, Tünde, örülök, hogy tetszik!
aLéb
Hát ez egy ejha! 🙂 Minél többet olvasok tőled, annál inkább kedvet kapok a lant pengetéséhez, bár az utóbbi időben az enyém kicsit beporosodott… No de, rájöttem a trükkre, vagytok néhányan itt a Napvilágon, akiket olvasni olyan, mintha kinyitnám az ablakot a friss szellőnek, és az majd finoman lefújja ezt a fránya port!
Örültem neked Kalina, és… hajrá :-).
aLéb
Bizony 30 év nagy idő! Gratulálok szép megemlékezésedhez!
Szeretettel: Magdi
Köszönöm, hogy olvastad, Magdi.
aLéb
Hogyhogy ezt csak most látom? 🙂 Igazán remek, már minden szépet és jót elmondtak róla, a címtől a rímekig.
Gratula!
Poppy
Poppy, elkerülte a figyelmed :-), de fátyol reá, most olvastad. Köszönöm, hogy itt jártál.
aLéb
Poppy, elkerülte a figyelmed :-), de fátyol reá, most olvastad. Köszönöm, hogy itt jártál.
aLéb