Élt hajdanán egy kisfiú,
Volt szép szeme, göndör haja,
És mindég igazat beszélt,
Nem lódított soha, soha.
Midőn az iskolába ment,
Mögötte gyermekek kara
Zengte: „A göndör srác megy ott,
A srác, ki nem lódít soha.”
És mindenki szerette őt,
Mert igaz volt mindig szava,
S naponta mondták, míg felnőtt,
„A tisztesség jár ott maga!”
Ha megfordult utána, és
Kérdezte bárki, mi oka,
Hogy így hívják, választ kapott:
„Azért, mert nem lódít soha.”
(Fordította: Szöllősi Dávid)
2023. december 16.
_______________________
THE BOY WHO NEVER TOLD A LIE
Once there was a little boy,
With curly hair and pleasant eye–
A boy who always told the truth,
And never, never told a lie.
And when he trotted off to school,
The children all about would cry,
“There goes the curly-headed boy–
The boy that never tells a lie.”
And everybody loved him so,
Because he always told the truth,
That every day, as he grew up,
’Twas said, “There goes the honest youth.”
And when the people that stood near
Would turn to ask the reason why,
The answer would be always this:
“Because he never tells a lie.”
4 hozzászólás
Kedves Dávid!
Szép mese volt, bár lehet, hogy igaz se volt. Meghalt Mátyás, oda az igazság.
Ma azt, aki nem lódít soha, előbb-utóbb mindenhonnan kizárják, mert az embereknek nem a másik igazsága kell, hanem a saját dicsősége.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Rita!
Igen, néha lódítani kell, de mindég csak a dicséret irányába…
Köszönöm szíves érdeklődésed, szép hétvégét kívánok!
Szeretettel: Dávid
🙂
Egyetértünk.
Neked is szép hétvégét!
Szeretettel: Rita 🙂
Vasárnap táncolni megyek a MOM-ba,
utoljára az idén. Ez sem rossz hobbi!…
Szeretettel: Dávid 🙂