Mondnacht
Es war, als hätt der Himmel
Die Erde still geküßt,
Daß sie im Blütenschimmer
Von ihm nun träumen müßt.
Die Luft ging durch die Felder,
Die Ähren wogten sacht,
Es rauschten leis die Wälder,
So sternklar war die Nacht.
Und meine Seele spannte
Weit ihre Flügel aus,
Flog durch die stillen Lande,
Als flöge sie nach Haus.
___________________________
Holdas éj
Az ég szitált le csöndben
A földnek csókokat,
Hogy az, virágözönben,
Álmodjon róla csak.
Mezők, csavargó szellők,
Kalász leng, nyári kéj,
Suttogtak halkan erdők,
S oly holdas volt az éj.
Kitárta lelkem szárnyát,
Mely széles volt, laza,
S a néma tájon átszállt,
Minthogyha már haza…
* * * * *