Rosenknospe
"Der Gott der Blüthen ist das Licht."
Die Knospe wollt' ich brechen
In später Abendstund,
Mir war, ich hörte sprechen
Den halberschloss'nen Mund:
"O lass im Morgenthaue
Mich ganz erschliessen nur
Ihm, den ich ahnend schaue,
Dem Lichtgott dieser Flur.
Gern fall' ich dann dem Loose,
Das frühen Tod mir beut —
Brich morgen mich als Rose,
Nur nicht als Knospe heut."
_____________________________
Rózsabimbó
„A fény – virágok Istene.”
Egy feslő rózsát vágytam
Letörni estelen,
De ő halálra váltan
Így suttogott nekem:
„Engedj kinyílnom, kérlek,
Innom hűs harmatot,
E rét Fényistenének
Reggel hadd hódolok.
Aztán halálnak, sorsnak
Készséggel engedek,
Törj rózsaként le holnap,
Ma bimbóként – ne tedd!”
_________________________
4 hozzászólás
Kedves Dávid!
Milyen jó, hogy olyan sokféle rózsa létezik, és mindegyik a maga formájában szép. Talán jó lenne, ha így lennénk a vesekkel is. Már ugyanannál a rózsánál is, minden ember mást-mást lát, hát hogyne akkor, amikor ilyen távolság van a két rózsa között.
Tettszet a rózsád.
üdv Tóni
Kedves Mandolinos!
Már ovlastam egy fordítását ennek a versnek a Tónitól. Meglepő, de nagyon jó, hogy most még egyet olvashatok. 🙂
Remek lett. Bár nem tudok tökéletesen fordítani, csak nagy vonalakban értem az eredetit, ezért mint műfodítást nem tudom értékelni, a hangulatot viszont amit kaptam tőle, azt igen. 🙂
Gratulálok szeretettel!
pipacs
Ez is szép. Igazán jó ízlésed van a versekhez.
Delory
Tóni, Pipacs, Delory!
Köszönöm a méltatást. A versválasztás Tóni érdeme, ő tud hozni ilyen érzelmesen szép német verseket. Én csak kihívásnak, és nyelvgyakorlásnak tekintem, hogy lefordítsam magam is némelyiket. Az mindig jó játék, összevetni klf. fordítók munkáit. Egy nagyon lelkiismeretes és szakszerű nyersfordítás alapján a rutinos verselők nagyon szép fordításokat csinálnak nyelvismeret híján is. Itt az utolsó két sor a vers poénja, annak kell pontosan kijönnie. További érdeklődésetekre is köszönettel igényt tartok…
Dávid