Rastlose Liebe
Dem Schnee, dem Regen,
Dem Wind entgegen,
Im Dampf der Klüfte,
Durch Nebeldüfte,
Immer zu! Immer zu!
Ohne Rast und Ruh!
Lieber durch Leiden
Möcht ich mich schlagen,
Als so viel Freuden
Des Lebens ertragen.
Alle das Neigen
Von Herzen zu Herzen,
Ach, wie so eigen
Schaffet das Schmerzen!
Wie soll ich fliehen?
Wälderwärts ziehen?
Alles vergebens!
Krone des Lebens,
Glück ohne Ruh,
Liebe, bist du!
______________________
Szerelmi tűzben
Szemben a széllel,
Esővel, jéggel,
Ködök meg sziklák
Hevét se bírják,
Egyre űz! Mindig űz!
Nincs pihenj, ő a tűz!
Gyötrelmem sújtson
Inkább le engem,
Öröm ne gyújtson
Fájdalmat bennem.
Vonzalom mennyi
Szívtől a szívig,
Mégis szeretni
Kínok közt dívik.
Erdőbe szökjek?
Hogyan rejtőzzek?
Minden hiába!
Lét koronája,
Tűz vagy nekem,
Ó, szerelem!
* * * * *
9 hozzászólás
Most vettem csak észre, hogy az első strófa
utolsó sora nem hat, hanem csak öt szótagú…
A javításom:
"Folyton űz! Folyton űz!
Nem pihen a tűz!"
Szemközt a széllel,
Esővel, jéggel,
Hevét a sziklák,
Ködök sem bírják,
Folyton űz! Folyton űz!
Nem pihen a tűz!
Kedves Mandolinos!
Ismét nagyon tetszett a fordításod.
Szép munka!
Gratulálok:
Delory
Kedves Delory!
Köszönöm a gratulációt!
Dávid
Szemközt a széllel,
Esővel, téllel;
Hevét a sziklák,
Ködök sem bírták…
Folyton űz! Folyton űz!
Nem henyél a tűz!
Gyötrelmem sújtson
Inkább le engem,
Öröm ne gyújtson
Fájdalmat bennem.
Vonzalom mennyi
Szívtől a szívig,
Mégis szeretni
Kínok közt dívik.
Miképp rejtőzzek?
Erdőbe szökjek?
Minden hiába!
Lét koronája,
Az vagy nekem:
Tűz-szerelem!
Gratulálok értékeléseidhez és önértékelésedhez!
Fordításodban nálam a pálmát a "dívik" viszi el…
Köszönöm méltatásod,kedves Attila!
El kell ismernem, hogy a Rast, Ruh, Glück és más egyszótagú főnevekkel a fordításban nem tudtam sehogy jól boldogulni, akárcsak Kosztolányi. De én legalább a formát megtartottam. Talán a permanens szerelem illene a Rastlos-ra, de az nem hangzik költőien. A "dívik" kissé viccesen hangzik, de végül is a szerelmesek körében divat azt mondani, hogy szenvedések közepette élik meg érzelmeiket. És ugye a dívik ige a divatozik rövid alakja…
Glück ohne Ruh = Szüntelen vágy? Non-stop öröm?
Szemközt a széllel,
Esővel, téllel;
Hevét a sziklák,
Ködök sem bírták…
Folyton űz! Folyton űz!
Szüntelen e tűz!
Gyötrelem sújtson
Inkább le engem,
Öröm ne gyújtson
Fájdalmat bennem.
Vonzalom mennyi,
Szívtől a szívig,
Mégis szeretni
Kínok közt dívik.
Miképp rejtőzzek?
Erdőbe szökjek?
Minden hiába!
Lét glóriája,
Tűz vagy nekem,
Ó, szerelem!
Szakadatlan javítgatom abban a hiszemben, hogy jobb lesz…
Szemközt a széllel,
Esővel, téllel,
Sziklák sorával,
Köd fátyolával…
Folyton űz! Folyton űz!
Nem szűnik e tűz!