Csillagpor csikordul talpam alatt
előttem angyalok hada halad.
Hófehér szárnyakon repülnek ők
mennyei seregek, csodás erők.
Itt vagyok, vándorlok közöttetek,
jöttömre fehérbe öltöztetek.
Övetek színarany, s alakotok
végtelen mélységben tűzként ragyog.
Jöttem egy csillagért, én lehozom
ahogy megígértem, s neked adom.
Úgy ragyog, tündöklik, mint két szemed,
mikor megvallottam szerelmemet.
Vándorlok mennyekben, csillagporon,
villám, nap, planéta mind rokonom.
Lágy eső permetez, sugárzó fény,
angyalok éneke száll én felém.
De vágyam hozzád húz, rabod vagyok,
mennybéli erőim kiolthatod.
Csillagot viszek le, fénye csodás,
ám nekem szerelmed szebb ragyogás.
4 hozzászólás
Ez biztosan hatást kelt az érintettben!!!:)
Gratula!
Barátsággal:Fél-X
Kedves Alberth!
Szép vers.Sodró és lendületes.Tetszenek a képek.Igazi szerelmes vers.
Szeretettel:Ági
Áhítatosan ragyogó vallomás a szerelmedhez!
gratulálok!
szeretettel-panka
Nagyon szép Alberth! Gratulálok!
Szeretettel:Marietta