Hubay Miklós emlékére
1.
Barlangsötét éjben
jajgat fel Mária,
romok alatt jászol,
csupa vér kisfia.
2.
Nyugodj, János!
Száll a harmat
halálodra.
Így akartad.
Húsod után
rakják fejed,
kő horzsolja
térdeidet.
Kiszáradt fa
kopár ágán
megtündököl
a szivárvány.
3.
Megfagy a csönd:
jár a béna.
Térdel Dávid
ivadéka.
4.
József fia
keresztet ácsol,
elgyávul a
feltámadástól.
5.
Megreng a föld:
lát a vak.
Roppan a Nap,
meghasad.
A kútból is
fény folyik,
szembogarunk
kis ladik.
6.
Tenger a nép,
felmorajlik
Krisztust ölni.
Veronika
kék hajával
könnyét törli.
7.
Támadj fel, Lázár!
A halál szájzár.
Csönd a hatalmad.
Szólítlak, lélek!
Sebzem nyugalmad,
szavadtól félek.
Támadj fel, mégis!
Légy az ítélet.
5 hozzászólás
Kedves István, gratulálok alkotásodhoz! Gyönyörű képek, magyaros ritmus. Talán a 2-es számmal jelölt "júdeai kép" ragadt magával a leginkább.
Üdv: Bálint
Szép ez a hét kis ikon.
Kedves Zoli és kedves Bálint!
Köszönöm, hogy elolvastátok és értékeltétek ezt a kis próbálkozást!
Barátsággal:
István
Érdekes, szépen tört képek, tetszett a határozott megfogalmazás, a belső színek, fájdalmak. Nagyon fegyelmezettnek éreztem, telve a témához illő méltósággal, ami a visszafogottság mellett a ritmus erejének is köszönhető..
aLéb
Kedves aLéb!
Nagyon köszönöm!
Szeretettel:
István