Meghajlott gerinccel, az ezernyi gondban
fényem mocorog. A tavaszpontban fészkelni kezd.
Rügyező kéreg, könnyed éveim könnyeimtől
félnek. Mit ad Isten, kettős ügynök bennem
a lélek. Madarakkal szárnyalok, erdő
mélyén tündérhangú lábnyomok. Tud meg palástolt
mesekönyv, ellenségem felett, bölcsőjét nézve
őrködöm, s rajta kapom, amint önkéntes
életem rajtam átgurul. A mottója:
“Tanuljál meg álmodni jámborul!” Megkaptam mind,
amit csak kértem, emlékem illata tentézik
hintaszéken, és az íróasztal intim
tere személyesen betakar, bánatos nap-
jaim áztatja a korán érő zivatar..
| Miről szól? Ez egyfajta időszámítás. 2023 írunk. A tavasz idén sem maradt el. Léteznek csodák! |
8 hozzászólás
Kedves Eferesz!
“Megkaptam mind,
amit csak kértem, emlékem illata tentézik
hintaszéken,”
Szerencsés lehetsz,hogy megkaptál mindent,
amit csak kértél!
A jegyzeted is erröl tamuslodik!
“A tavasz idén sem maradt el. Léteznek csodák!”
Gratulálok!
Szeretettel:sailor
Szép napot!
Szia!
Az vagyok, csak nem mindig hiszek benne.
🙂
És arra is figyelnünk kell, hogy mit kérünk, mire gondolunk, mert egy szép napon egyszer csak bekopogtat az ajtónkon.
Üdvözletem!
Kedves Eferesz!
Remekül leírtad a kanyargós életedet. Mindegyikünké az. A Tiéd ilyen.
A záró sor tökéletes!
Örömmel olvastam!
Üdv: Fél-X
Szia!
Igen, kanyargós biza, és dimbes-dobos.
Így haladok a Forrás felé.
🙂
Üdvözlettel: Szabolcs
Kedves Szabolcs,
mindig is irigyeltem azt, aki jó szabadverset tud írni, most is így érzek.
Barátsággal, Imre
Kedves Imre!
Van ez így.
🙂
Én pedig azt, aki jó kötött verseket ír, s a korlátok közt is szabad.
És szintén barátsággal: Szabolcs
Mint írod: megkaptál mindent, mégis vannak bánatos napok. Ezekben nem látok ellentmondást, mert bármi el tud szomorítani bennünket. A lényeg viszont az, hogy többnyire boldogan, derűsen élhessünk az életünk.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Rita!
Mindig ez a lényeg: “hogy többnyire boldogan és derűsen.”
És mindenki.
Szeretettel: Szabolcs