Karácsony éjjelén

Harang szól most az éjben,
Fenyőillat-gyertya lángja
Reményt gyújt szívekben.
Kipirult arcokon örömkönnyek,
Most még együtt vannak,
Távolból is minden eljöttek,
Várva várt Jézus születésére!

Terhek most súlytalanná válnak,
Szívekben fényt gyújt a szeretet,
Varázslat most minden,
-Rejtett a félelem, keserű könny,
Eltűnnek határok,
Szemekben vágy, itt van végre
A meghitt, várva várt Karácsony!

Ezüst fényben tündököl,
Fehér tüll ruhája szikrázó fényt szór,
Ajándékok, csillagszórók pattogó tánca,
Sült alma, fahéjas foszlós kalács,
Diós, mákos bejgli illata vágyakat kelt
Fény csillan a szaloncukron.
Néma reményt gyújt szívekben!

Karjaimba veszem a csillagokat,
Fenyőillattal megszentelt világot,
Megölelhetem végre,- egekig repülök,
Szeretet ragyogja be a világot!
Csodálat könnyeitől szó elakad,
Értünk szól most a harang az éjben,
Együtt-egymásért, az egész Világon!