Üvöltések között oly’ édes a karamell…
Lehűti a vágyat, s mit akar a mell
A gyomor emészti meg, nem a szív,
Hogy ereinek laza legyen, ne masszív.
Közben semmi gondolat. Lassan pattan a kín;
És mások ezer égő gondola-tatot oltanak odakinn.
Karamell
By rawelli
3 hozzászólás
Virtuóz rímek, még szívesen olvastam volna!
Üdv
W
Szia W,
köszönöm szépen a dícsérő szavakat, talán mélg én is szívesen olvastam volna tovább, de egyszerűen ennyit szerettem volna elmondani, amennyit leírtam 🙂
Köszönöm:
rawelli
Kedves Rawelli!
Néha kell valami, ami oldja az oldhatatlant! Mindenkinek szüksége van "karamellre", hogy ne szívjon az ember mindent mellre!
Szeretettel: Falevél