A lázadást a bankománok ellen
egy gyermek kezdte, csak egyetlenegy.
S bár nem tett kárt a nagy portálüvegben
a kis kavics, mit dobott, egyremegy.
Hisz nagyobb bajt is okozhatott volna!
Az „emberiség” kivetette őt,
s a nevelési elvet megfontolva,
egy sorozatot rögtön belelőtt.
Majd médiahírt konstruáltak róla.
A diktátor úr (szerény, tiszta jellem)
a gyászoló családot felkarolta,
kaptak hitelt, járhattak templomokba
(az Úr kegyelme mindig véghetetlen),
és törleszthették hosszú részletekben,
hogy lázadtak a bankománok ellen.
4 hozzászólás
Nem okoztál csalódást. Jambikus lüktetésű, könnyed mondatokba rejtett (?) kíméletlen, ítélet képmutató, kisiklott világunkról.
Élményszámba megy minden munkád.
Gratulálok. a.
Cseppet sem lírai témád meglepő, őszinte kritika, s nagyszerű vers!
üdv.:Zsanett
Képmutatás, és társai… Remekül átjönnek…
Kedves Zoltán!
Nem fogom állandóan azt szajkózni, hogy milyen jól írsz. Szerintem aki olvassa a műveidet, az magától is könnyedén megállapíthatja ezt a tényt.
Gratulálok a munkáidhoz!
((Zoli