Már minden reggel görbe reggel.
Meggörbültek a reggelek,
jönnek csak egyre, nagy sereggel,
ahogy magamból felkelek,
s holnapról szólnak. Lesz-e holnap
parázs a régi tűzre még?
Vadóc világok feldalolnak;
talán ha újra küzdenék,
hinném a szépet. Összetépett,
papírkosárba hűlt salak
halott lapokra tör zenéket,
egy dallamot, hogy lássalak…
Veszett kis szólam hajtja rólam
magam magamba görbítő
méz-álmaim, s a vérvalóban
fölfájni hajt a tört idő.
18 hozzászólás
Kedves aLéb!
Mindig is tudtam, hogy egyszer megtörik az átok, és kettétörik az idő, hogy újra szabadok lehessünk.
Üdvözletem!
Eferesz, örülök, hogy olvastad, köszönöm, hogy itt jártál.
aLéb
Szia aLéb! 🙂
Már írtam… blablabla… 🙂 Ma más szemszögből, kicsit mást…
Engem most nagyon elvitt a cím, kiveséztem. 🙂 Legújabb szokásom, hogy megállok, nem nézem a sorokat, hanem először elképzelem, hogy mit takarhat az első, de összefoglaló megnyilvánulás.
Mivel a magyar nyelv széles tárháza adott, támadtak ötleteim, vittek is. A kenyértől az ébredésig minden megfordult a fejemben, de még a sületlenség is, mert a keletlen cipóból csak kemény, ehetetlen valami lesz. Aztán felmerült bennem, hogy kelni nem mindig érdemes.
Jól tudom, hogy virtuóz vagy, képes vagy varázslatot hinteni bármikor. Kedvelem ezeket a varázslatokat, mert időtlenek, mindig tartogatnak meglepetést. A lüktető sorok magukkal vittek. Most is tetszenek a soráthajlások, az ellentétek.
A képek térben és időben is hatásosak.
És hogy a cím mennyire foglalja össze a gondolatokat? Nagyon.
A holnap? Versed a tegnap, ami ma is él, de holnap is ad.
Örömmel olvastam itt is. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kankalin, sok gondolatod "kelt" 🙂 a vers és a címe nyomán, ezt külön köszönöm, mint ahogy azt is, hogy nem mégy el a verseim mellett szó nélkül. Örömmel láttalak, köszönöm!
aLéb
Milyen érdekes: görbe estéről már hallottam, de görbe reggelről :)) Persze, itt talán a dimenzió görbül, valahogy megváltozik az ember viszonyulása a reggelekhez.
Nagyon tetszik, hogy a vers első soraiban is van rím: szólnak – holnap, szépet – összetépett, szólam – rólam. Egyéb rímeid is zseniálisak!
A címről nekem is a tészta jut eszembe először, de talán a reggeli felkelésre is gondolsz, ami keletlen és talán kelletlen is.
Elgondolkodtató és sok dolgot belegondolható verset írtál, aLéb, gratulálok hozzá! 🙂
Klári
Klári, sok minden eszedbe jutott a versről a címéről (jogosan) és az asszociációid nagyonis helytállóak. Örömmel olvastam a véleményed, azt külön köszönöm, hogy a belső rímeket is vetted.
aLéb
"ahogy magamból felkelek…" nekem erről szólt a versed.Hatásosak a képek, jól érzékeltetted a reggeli ébredés bizonytalan, néha fájó,de mégis dallamot szajkózó hangulatát.
Gratulálok.Ágnes
Ágnes, az is benne van, bár azért jellemzően több :-), az csak kerettörténet. Köszönöm az észrevételeid, örülök, hogy elolvastad a verset.
aLéb
Kedves aLéb!
Minden versednél ámulok, mennyire lendületes, visz magával. Régen jártam erre, de ígérem pótolni fogom az olvasást.
Nagyon tetszett !
Szeretettel olvastalak: Zsu
Zsu, örülök, hogy tetszett, és örömmel látlak a verseimnél. Köszönöm szépen a véleményedet.
aLéb
Kedves aLéb!
"Lesz-e holnap
parázs a régi tűzre még?"
Ez a versed is egy ilyen parázs élesztő melegség! 🙂
Kedves Dóra, nagyon szépen köszönöm a véleményedet, örömmel láttam, hogy tetszett a vers.
aLéb
nem hiányzik ebből a versedből egy szó se…minden benne van
Zoltán, köszönöm a véleményedet, örömmel láttalak itt.
aLéb
Kedves aLéb!
Jaj nagyon irigyellek! Meg tudod tartani a verselés igazi szabályait, és a tartalom is csodálatos.Minden írásodban van valami amit üzenetnek, jó tanácsnak vehet az ember. " talán ha újra küzdenék, hinném a szépet." Küzdeni fogok! Azt hiszem érdemes, ha néha fáj akkor is, mégis.Versedhez a legnagyobb tisztelettel gratulálok!
Szeretettel üdv:Vali
Kedves Vali,
nagyon szépen köszönöm a véleményedet, és annak külön örülök, ha találsz a verseimben olyan gondolatot, amit a magad javára tudsz fordítani, köszönöm szépen.
aLéb
Üdvözletem, aLéb!
Verseidet általában elsőre is többször olvasom el. Mert olyan lágyan mesteriek az áthajlások, olyan éneklőek a rímek, és most például a belső rímek is a versszakok első soraiban, hogy hajlamos a figyelmem megtelni az esztétikai élménnyel, benyomással, és elsiklani a téma fölött. Hisz annyi szépséget talál a szem ebben a négy versszakban is: "meggörbült reggelek, vadóc világok, hűlt salak, tört zenék, méz-álmaim…" Nem csoda, ha elsőre mozaikossá válik a vers, amit egy második, harmadik olvasattal kell összerakni magamban, hogy a téma teljes testet öltsön.
Építő élmény verseidbe feledkezni. Nagyszerű, hogy megosztod velünk alkotásaidat.
Üdvözlettel: Laca 🙂
Szia Laca!
Örülök, hogy ennyi mindent kiolvastál a versből, és azt külön köszönöm, hogy a technikai részletekbe is belementél. Nekem öröm ehhez hasonló hozzászólásokat olvasni, köszönöm.
aLéb