Keress egy csillagot
az égnek tengerén.
Mily fénylő drágakő,
e csillag az enyém.
Magasan fenn ragyog,
hirdetvén; itt vagyok!
Választott csillagom,
őriz míg álmodom…
Bárhol jársz, rád tekint,
üdvözöl téged itt.
Elválaszt óceán?
nézz fel és gondolj rám!
Ő nekem hírt jelez,
nem feledsz engemet!
Amikor meglesed,
százszorta fényesebb…
Ha rólad álmodom,
fénye hozzád oson.
Sugara szeretget,
cirógat, melenget.
Nem maradsz egyedül,
amíg távol vagyok.
Sötétben vigyáz rád,
angyali csillagod.
4 hozzászólás
Szia Alberth!
Nem kerestem, találtam, elvesztettem. 🙂 Ilyen balga vagyok. 🙂
Szeretem az egyszerű ritmusokat és gondolatokat. Alkalomadtán jól jön a kikapcsoló-jellegű olvasmány. Ez az.
Tetszik benne az optimista játékosság. Igaz, születése óta két év eltelt, de talán nem véletlenül tetted fel. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Nem véletlenül tettem fel, mert nagy a lemaradásom régebbi versek terén. Az ősz letargikus hangulatát pedig ilyen versekkel lehet ellensúlyozni mostanság. Örülök, hogy benéztél hozzám!
Üdv.: Alberth
Tündökölnek a sorok, mint a csillagok fénye…
Gratulálok!
Kedves Judit!
Örülök, hogy így látod. Köszönöm a hozzászólásodat!
Szeretettel: Alberth