Szomorú és álmos vagyok
szívem meg a torkomban dobog…
fura egy érzés, ha szorongok
de ez van, csak jönnek a mondatok.
csak arra a vonatos utazásra gondolok,
amikor hallod ahogy kopogok,
a kerék forog, a szerelvény zakatol,
az út porában a vasak csak kattognak és kopognak.
a messzi távolból egy sikoly hangja hallatszik,
az éjszaka kékjében vörös fény világít,
a jel, amely mindent átmenetileg megállít.
1 hozzászólás
Kedves Aphrodite!
Pöfög, zakatol, néha megáll a vonat.
Azután el is indul, sőt néha tolat.
🙂
Szeretettel!
Yoco