Többé nem kell a miért
És nem kell a semmi
És nem találgatom többé,
Milyen szabadnak lenni.
Mert fáztam már így is
És mert fáztam már úgy is,
De hogy véget vessek ennek
Felöltöm magamra kosztümként
Akár a bút is.
Kézen fog a bánat
Mosolyra görbül szája
Nem szán engem jól tudom,
S e kis örömöt sem
Bántásnak szánta.
2 hozzászólás
Érdekes, jó vers, jó címválasztással, tetszik. (üdv., Á.E.)
Kedves Kata,újra egy gyönyörű vers ,gratulálok,nagyon tetszik.