Hűségem múlandó kincs,
mikor szemembe nézel.
Vágyaimnak határa nincs,
ha tartasz biztos kézzel.
Hatalmas tenyered derekamra simul;
elönt a forróság, a szégyen;
Te vagy az én párom,
kövezzetek serényen!
Arcod lebeg előttem.
Harapnám a szádat,
magamon érzem ölelésed,
karmolnám a hátad.
Karika az ujjamon; kérdőn nézel, de merészen;
Te vagy az én párom,
kövezzetek serényen!
Az idő halad,
apad a vágyam.
Hallgatnám még szavad;
mondjad bátran.
Tartásod megrémít;
engedj közelebb lépnem;
Te lennél a párom?
Kövezzetek serényen!
4 hozzászólás
Kedves Nádja.
Gondolom segítesz. A ver maga jó technikájában is, a visszatérő sorokkal is, amolyan enyhe népdalfílingje is van, no meg a párom szónak is.
Viszont: úgy érzékelem, hogy az 1. vsz. egy szeretőről szól, a 2. is talán, az utolsó viszont az öregedő párról.
Vagy: így alakul át egy kapcsolat az idő folyamán?
üdv: LP
Kedves Gábor,
A vers népdalos jellegű techniaki megoldására nem tudatosan törekedtem; mondhatni így alakult és szerintem is ad neki egyfajta népies hangultatot. A tudatos verssírás távol áll tőlem. 🙂
Az hogy a versben megjelenített kapcsolatot, érzéseket próbálod megérteni, ahhoz annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy szerinetm egy élethelyzetet, érzést, kapcsolatot mindenki máshogy él meg; nincs két egyforma kapcsolat, így annak a lefolyása is más.
Ez alapvetően egy szeretőről szól. 🙂 Az egész. Nem tudom voltál e ilyen helyzetben, de egy ilyen kapcsoltaban az elején az ember nyilván teljes odaadással van a másik felé (az újdonság varázsa), aztán idővel jönnek a kételyek, a kérdések, a bűntudat és az ember bizonytalanná a válik. A harmadik versszak ezt próbálja meg érzékelteteni.
Köszönöm hogy erre jártál
Nádja
Kedves Gábor,
A vers népdalos jellegű technikai megoldására nem tudatosan törekedtem; mondhatni így alakult és szerintem is ad neki egyfajta népies hangultatot. A tudatos versírás távol áll tőlem. 🙂
Az hogy a versben megjelenített kapcsolatot, érzéseket próbálod megérteni, ahhoz annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy szerinetm egy élethelyzetet, érzést, kapcsolatot mindenki máshogy él meg; nincs két egyforma kapcsolat, így annak a lefolyása is más.
Ez alapvetően egy szeretőről szól. 🙂 Az egész. Nem tudom voltál e ilyen helyzetben, de egy ilyen kapcsoltaban az elején az ember nyilván teljes odaadással van a másik felé (az újdonság varázsa), aztán idővel jönnek a kételyek, a kérdések, a bűntudat és az ember bizonytalanná a válik. A harmadik versszak ezt próbálja meg érzékelteteni.
Köszönöm hogy erre jártál
Nádja
Kedves Nádja!
Én köszönöm, hogy feltártad, és nem sértődtél meg. Az érzelmek ugyanis gyenge húrok.
Nem, nem voltam ilyen helyzetben, de azért nagyon nem tippeltem mellé ugye? 🙂
üdv: LP