Totyogó kis gyermek
anyja szemefénye,
csillogó szemében
benne van a lélek.
Szülei reménye
ott a mosolyában…
öröm a családnak
csöppség kacagása.
Kicsi gyermek drága kincs,
szeretetre mindig éhes,
boldogsággal telve,
szemünk fénye lesz belőle.
Idő múlik, növekedik
tanulni kell, iskolás lesz,
jól tanul és okosodik,
nemsokára legénykedik,
leányokkal ismerkedik,
majd szerelembe esik.
Már férfivé vált,
házasodik, elköltözik,
marad űr utána…
de őt édesanyja
együtt asszonyával
mindig szeretettel várja.
8 hozzászólás
Így van ez kedves Kata !
Ez az élet maga, a szeretet pedig a legnagyobb kincs 🙂
Tetszett a versed:)
szeretettel olvastalak: Zsu
Kedves Zsu!
Így igaz: szeretet nélkül üres lenne az életünk.
Köszönöm, hogy eljöttél.
Szeretettek: Kata
Kedves Kata!
Itt van 24 sorban egy emberöltő, remekül megírva.
Csak a szeretet nagy hiánycikk manapság. Sajnos. A szülők ki sem látszanak a munkából, általában még a nagyszülők is dolgoznak… Ahol viszont a munkanélküliség a főszereplő, ott a gyerek megint csak háttérbe szorul. Nagy szeretethiányban szenvednek ma a gyerekek, s aztán nézhetjük mivé lesznek felnőttként…
A versed, nagyon kedves, szép.
Szeretettel
Ida
Kedves Ida!
Úgy bizony, hogyan mondod! "A szülő ki sem látszanak a munkából." Azonban korábban is így volt, legalább is, nálam, mert magunkra maradtunk, s egyedül kellett felnevelnem három gyermekemet. S nyugdíj után is mindig kellett a pótlás, sok mindennel próbálkoztam, hogy ne legyen üres a kasszám. S aztán jöttek az unkák, minden vakációban – s máskor is – igyekeztem minél több segítséget nyújtani, hogy velük legyek, mivel a lakás-gondok miatt jól jött nekik. Én pedig most is szép emlékekkel gondolok azokra a időkre.
S csak sajnálni tudom a mai fiatalokat, főleg akiknek még a kenyérkeresés is gondokat okoz.
Köszönöm, hogy itt jártál.
Szeretettel:
Kata
Kedves Kata!
Mély szeretet árad a versedből.
Nagyon tetszett.
Üdv: harcsa
Kedves Harcsa!
A kis gyerekek mindig kedvesek, s szeretet és gondoskodás nélkül mivé lennének?
Annál borzalmasabbat elképzelni sem tudok, amikor egy gyerekek ezt nélkülöznie kell. Pedig mostanában is lépten-nyomon olvashatunk szomorú történéseket.
Köszönöm, hogy itt jártál.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata ilyen egy szerető anyai szív. Mindig a kicsi csemetéje marad…
Gratulálok.
Szeretettel: Györgyi
Kedves Györgyi!
Nagyon igzat írtál, mivel az a kisgyermek igazán nem kicsi, hanem nagyon is felnőtt. De hát – valóban – olyan aranyos volt mindig, hogy meg kellett róla emlékeznem.
Köszönöm a látogatást.
Szeretettel: Kata