Homokoznék, mint régen, jó volt kislapáttal járni a téren
A mászóka mindig foglalt, a csúszda meg épp nem
Szaladok, egy buckában megbotlok, nevetnek a többiek
Inkább hazamegyek Anyához, hátrahagyva a lapátot
Az első nap az iskolában, érdekes volt, ültem magányomban
Majd jött a Magdi, érdekes mód, már akkor meg tudott fogni
Farsangi bál, mindenkin álarc, szaladgáltunk az udvaron
Ez már harc volt, kialakultak a klikkek, de ez épp még mindegy
Gimnázium, ismerkedési est, nosza én sem voltam rest
Csoda vigye..az Andrea már foglalt lett, mire eljött az est
Otthon kérték a beszámolót, de épp kikapcsoltam a rádiót
Vajon a többiek, otthon is ezt érzik?, de a szívem már vérzik
A válasz később jött el, jó pár hónap, megismertük egymást
Ez csiszolta össze az osztályt, pici felelősséggel gondolkodtunk
Mi lesz velünk, ha már nem itt leszünk, elkopik a padunk?
Az érettségi? Rágott körmök, tépett hajak, de innen a fordulat
Most már felnőtt lettem, jöhet a főiskola, a nagy bulik kora
Kollégium, zárt ajtók mögött, kiskocsmák ajtaja zörög
Délelőtt matekon az algoritmus, délután a randi titkos
Fiatal lelkünk a magasba emelt, ezt soha nem felejtem el
Aztán jött az első munkahely, ezt képzelted Te életednek el?
Tépelődsz, és téblábolsz, a barátokkal mélázol
Másnap megint kellene menni, de lábad olyan, mint a semmi
Hivatnak és közlik Veled, nem terem itt már babér Neked
Ismét tanulsz, küzdesz, legyen bármi, az életben helyt kell állni
Jön a sok új érzelem, és egyre nő az értelem
Valamit kellene kezdeni, most kell az életed rendezni
És ha nincs is meg a diploma, már számodra kinyílt sok szoba
Az ifjúságod csak a Tiéd, Te formáltad, és Te élted, szép idők
De eljött a végzeted, a szerelem, új egyedet hozott, karodban pici
És most már igazán Ő is kezd felnőni, és kezd érteni
Eljön az idő amikor már Ő akar mindent menteni..
Megérti-e vajon, hogy az Ő élete a kezében, az saját vagyon?…
És ezt őrizni kell, de nagyon..
7 hozzászólás
Nagyon nagy áttekintés, Dinipapa, nagy tanulságokkal szaladtál át az életeden ebben a versben. A versforma méltó párja a tartalomnak, tetszett.
aLéb
Nagyon szép vers lett,hosszú,elmélkedős.
Gratulálok!:)
Tetszik, ahogyan végigvezeted az olvasót az életeden, aztán mintegy a staféta átadásaként a saját gyermeked jövője foglalkoztat.
Egy vers, egy élet. Érdekes volt olvasni, nagyon tetszik.:)
Üdv: Colhicum
Ennyi az élet… s huss, amúgy biztos vagyok benne, hogy megérti Dini!:) hogy
Ismét jó volt olvasni dinipapát! Gratulálok!
Egy élet lapul a soraidban. És bizony az élet olyan gyorsan elrepül, mint amilyen gyorsan elolvasunk egy verset. Szép! 🙂
Mindenkinek aki írt, és nálam járt ismét, nagyon nagyon köszönöm!!!
Jóleső érzés…)